Defláció fenyeget a balkáni országok körében

Az adott ország valutáinak sebezhetősége jelenti a legnagyobb inflációs kockázatot középtávon a kelet-közép-európai régióban, ahol a fogyasztói árindex csökkenése nem feltétlenül jelenti a vásárlóerő növekedését. A környező országok mindegyikében rekordalacsony inflációt mérnek, nagyrészt az igen jó mezőgazdasági termésnek köszönhetően. A lakosság azonban tovább halaszthatja a tervezett vásárlásait, csakúgy, mint a befektetők a beruházásaikat, abban bízva, hogy az árak mennek még lejjebb is. A kereslet zsugorodása pedig termeléscsökkenést eredményezhet, minek folytán tovább nő a munkanélküliség − így beindul a dominóhatás.

Románia: célsávon belül lesz az éves mutató

Ezt az érvet igyekszik meglovagolni Bukarest is, amikor mindennek dacára a jövő évi költségvetésben szereplő jövedékiadó-emelés mellett kardoskodik. (Az üzemanyagok jövedéki adójának növelését megvétózta az államfő, a kormánynak új tervekkel kell előállnia ahhoz, hogy megszülethessen a két évre szóló elővigyázatossági IMF-megállapodás.) A jegybank (BNR) előrejelzése szerint az infláció a harmadik negyedévi 1,9 százalékot követően 1,8 százalékra mérséklődik az utolsó három hónapban, az éves mutatót az 1,5−3,5 százalékos célsávon belül, 1,8 százalékra várják. A pénzromlás alacsony üteme az előrejelzések szerint fennmarad: 2014-ben az éves ráta legfeljebb 3 százalék, az azt követő években 2,5, 2,3, illetve 2,2 százalék lesz. A BNR-nek bőven van még tere lazításra, a jelenleg négy százalékon álló alapkamat jövőre két lépcsőben legalább egy százalékkal mérséklődik − vélik az elemzők. A belső fogyasztás érdemi élénkülésére nincs esély, a minimálbér és a közalkalmazotti fizetések emelésének hatását semlegesítik a tervezett adóemelések, valamint a növekvő energiaárak.

Szerbia: a jegybank állja a sarat

Szerbiának nem a pénz miatt van szüksége az IMF-re, sokkal inkább azért, hogy az ország ne jusson abba a helyzetbe, mint Görögország, Románia vagy Bulgária − jelentette ki Jorgovanka Tabakovic szerb jegybankelnök. Ki kell küszöbölni azokat a hibákat, amelyek az állami bankok meggyengüléséhez, a hatalmas államadóssághoz vezettek, amit az adófizetők pénzén kell orvosolni. Szerbiában tíz éve nem látott mélységbe, 2,2 százalékra zuhant októberben az infláció − az év elején még közel 13 százalék volt. Ennek ellenére a lakosság zöme nehezen tudja kivárni a fizetésnapot; az alapvető létszükségletekhez havi 65 ezer dinárra volna szükség, több mint 682 ezer munkavállaló ennél kevesebbet keres. A pénzromlást a bőséges termés mellett a dinár relatív stabilitása fékezte, hála a jegybank folyamatos intervencióinak, aminek keretében idén összesen 425 millió eurót adott el és 435 milliót vásárolt. Mindez érthető, hiszen a nemzeti valuta egyszázalékos gyengülése 25 milliárd dinárral (317 millió euró), azaz a GDP 0,5 százalékával mélyíti a jelenleg 7 százalékos hiányt. Tabakovic a következő hetekben a dinár számottevő gyengülésére számít, ám mint mondta, a valutatartalék jelentős, és a jegybank továbbra sem habozik közbelépni. Idén az infláció négy százalék alatt tetőzik és ezen a szinten marad 2016 végéig. Mindez elehetőséget teremt a jegybanknak monetáris lazításra − mondta Tabakovic −, előrevetítve, hogy a most 10 százalékos alapkamat jelentősen csökkenhet rövid távon.

Bulgária: megjelent a defláció

A bolgár jegybanknak ezzel szemben igen szűk a mozgástere, a jelképes 0,02 százalékos alapkamat gyakorlatilag negatív hozamot eredményez, a betétekből azonban nem a kereskedelembe vándorolt a pénz, inkább valutában pihen a matracok alatt. Mindez annak ellenére, hogy Bulgária már deflációval küszködik. A statisztikai hivatal adatai szerint októberben 1,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, noha szeptemberhez viszonyítva 0,5 százalékos áremelkedést regisztráltak, az éves inflációs mutató −1,7 százalékon áll.
A belpolitikai háborúskodás azonban Bulgáriában is hatalmas károkat okoz, egyre kevésbé valószínű, hogy a kormánykoalíció ki tudná tölteni négyéves mandátumát, a leva árfolyama pedig biztosan megsínyli a két egymást követő választási évet.

Szerző: Túrós-Bense Levente