Ritka összhangban mind a nyugati, mind az orosz sajtó az Európai Unió és keleti partnerségi programja vereségeként értékelte a vilniusi csúcstalálkozót, ahol nem sikerült elérni, hogy Ukrajna aláírja a társulási szerződést az unióval. Az európai lapok leplezetlen csalódottsággal, a moszkvaiak ugyanilyen örömmel kommentálták Kijev elfordulását Európától.
Az európai illetékesek közül Herman Van Rompuy, az Európa Tanács elnöke még a hétvégén kijelentette: a január végi EU−orosz csúcson fel fogják szólítani Oroszországot, hagyjon fel a volt szovjet köztársaságok terrorizálásával, amivel most megakadályozta, hogy Ukrajna parafálja társulási szerződését, illetve hogy Örményország közeledjen az unióhoz. Jacek Saryusz-Wolski, az Európai Néppárt alelnöke szerint az uniónak keményebben kell fellépnie az orosz nyomásgyakorlással szemben. Vilnius paradigmaváltást jelent az unió és Oroszország viszonyában − nyilatkozta az EurActivnak −, az eddigi együttműködést egyfajta konfrontáció váltja fel.
Az indulatok csillapodásával az európai politikusok inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy még van remény Kijev csatlakozására, hiszen Viktor Janukovics elnök és kormányfője, Mikola Azarov nem győzik eleget hangsúlyozni európai elkötelezettségüket. Tetteik azonban nem voltak összhangban szavaikkal, hiszen miután megígérték, hogy nem alkalmaznak erőszakot az unió mellett tüntetőkkel, néhány órával a vilniusi csúcs befejezése után a rohamrendőrség oszlatta fel rendkívül brutálisan a Függetlenség terén tüntetőket − akik aztán sokkal nagyobb létszámban tértek vissza.
A rendőri akciókat külön-külön elítélte az EU, az USA és a NATO is, egy uniós diplomata pedig úgy fogalmazott az EUobservernek, hogy az uniós országok célzott szankciókat is bevethetnek, ha eszkalálódik a rendőri brutalitás. Az egyes országok például befagyaszthatnák Janukovics híveinek náluk levő bankszámláit, hogy nyomást gyakoroljanak az erőszak leállítása érdekében − vetette fel a meg nem nevezett nyilatkozó. Az azonban nem valószínű, hogy uniós szinten döntés születne Ukrajna elleni szankciókról, már csak azért sem, mert − ahogy egy másik forrás fogalmazott − "senki nem akarja, hogy Ukrajnából még egy Belarusz legyen". Alekszandr Lukasenko rezsimje ellen számtalan uniós tilalmat bevetettek, hasztalan − a belorusz vezetés semmilyen reformra nem hajlandó.
Janukovics alábecsülte, hogy milyen indulatokat válthat ki az EU-ellenes döntés − kommentálták kijevi uniós diplomaták a tüntetéseket. Az államfő reakcióiból is látszik, hogy érzése szerint nem tartja teljesen a kezében az országot − tette hozzá egyikük. Ha a rendőrség fejeket tör be Belaruszban, Lukasenko mindig támogatja őket, még akkor is, ha túl messzire mennek.
Szerző: Barabás T. János'Szabó Márta
