David Cameron brit miniszterelnök (képünkön) múlt heti, az unión belüli munkaerő-vándorlás és a bevándorlók szociális ellátásának szigorításáról szóló nyilatkozatai komoly vitát indítottak el a migrációról, ami megoszthatja az EU tagállamait. Cameron azonban nem az egyetlen nyugat-európai vezető, aki aggódik egy esetleges román és bolgár bevándorlóhullám hatásaitól. Bár Berlin és Párizs − Londonnal ellentétben − nem nyúlna hozzá a szabad munkaerő-áramlást garantáló alapszerződéshez, az új német nagykoalíció is le akar csapni a jóléti juttatásokat "igazságtalanul" igénylőkre, míg Francois Hollande kormánya a külföldi idénymunkások ellenőrzését szigorítaná. A román és bolgár hatóságok adatai szerint azonban alaptalan az aggodalom, mely szerint január elsejétől elárasztják a nyugat-európai munkaerőpiacot a román és bolgár bevándorlók.
A külföldi állást közvetítők évek óta verbuválnak Romániában, októberben közel háromezer pozíciót hirdettek meg a román állampolgárok számára, többségét Nagy-Britanniában. Hivatalos adatok szerint több mint kétmillió román állampolgár dolgozik az unió valamelyik országában, közülük 110 ezren Nagy-Britanniában és mintegy 28 ezren Írországban. A legnagyobb román kolóniák Spanyolországban és Olaszországban vannak, ahol 913 ezer, illetve 561 ezer bevándorlót tartanak nyilván.
A munkavállalási moratórium felszámolását követően éves szinten legfeljebb nyolcezer bolgár állampolgárra számíthat London, ami messze elmarad a brit kormányfő 25 ezres becslésétől − jelentette ki Konsztantin Dimitrov, Bulgária londoni nagykövete. Az elmúlt két évtizedben Bulgária lakosságának 20 százaléka vándorolt Nyugat-Európába, Nagy-Britanniában nagyjából 100 ezren telepedtek le, többnyire 1990 és 2001 között − derül ki a szófiai munkaügyi minisztérium adataiból. A tömeges kivándorlás ellen szól Hasan Ademov tárcavezető szerint, hogy az ország lakossága öregszik, a 7,2 millió állampolgárból mintegy 1,4 millió 65 év fölötti. A külföldön munkát keresők elsődleges célpontja nem Nagy-Britannia, hanem sokkal inkább a vendégszeretőbb Németország, Spanyolország és Olaszország.
Szófia és Bukarest határozottan cáfolja, hogy ösztönözné a kivándorlást, noha kétségtelen, hogy az unió két legszegényebb országának makrogazdasági indexei más képet mutatnának, ha állampolgárai egyik napról a másikra hazatérnének. Nem véletlen, hogy Romániában tagországi szinten a harmadik legalacsonyabb a munkanélküliség, a 7,3 százalék 736 ezer állástalant jelentett október végén, miközben becslések szerint a külföldön dolgozó állampolgárok valós száma eléri a hárommilliót. Kicsit rosszabb a helyzet Bulgáriában, ahol a harmadik negyedévben a lakosság 12 százaléka volt állástalan. Az elvándorolt kelet-európaiaknak azonban eszébe sem jut visszatelepedni, ami érthető, tekintetbe véve, hogy Románia bruttó 180 eurós és Bulgária 158 eurós havi minimálbérrel a 26 tagország listájának két utolsó helyét foglalja el.
Szerző: Csurgó Dénes'Túrós-Bense Levente
