Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyre bizonytalanabbá válik, hogy a román kormánynak sikerül-e az év közepétől a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra csökkenteni a kenyér és a malomiparra épülő ágazatok általános forgalmi adóját, pedig az adócsökkentés presztízskérdéssé vált a Victor Ponta vezette kabinet számára. A választások óta eltelt időszakban a 20 pontos kormánytervből mindössze négy vállalást sikerült részben teljesíteni, annak ellenére, hogy a kormányzó szociálliberális unió (USL) 70 százalékos többséget élvez a törvényhozásban. Az áfamérséklés költségvetésre gyakorolt hatásait még vizsgálja a minisztérium, az adócsökkentés a kormány prioritásai közé tartozik, így annak bevezetésére az év második felében mindenképpen sor kerül − fogalmazott Ponta. A napokban azonban több olyan hatástanulmány is napvilágot látott, amelyek szerint a jelenlegi szűkös büdzsé mellett nem kivitelezhető az adócsökkentés.
Az alacsonyabb áfa idén 635 millió lejjel (1 euró=4,4 lej) csökkentené az államkassza bevételeit, 2017-re a a költségvetési lyuk fokozatos növekedés mellett 742 millió lejre tágulna − derül ki egy a sajtó szerint a pénzügyminisztériumból származó dokumentumból. Az áfacsökkentés attól is függ, hogy az Európai Bizottság meghosszabbítja-e a fordított áfára hirdetett moratóriumot − fogalmazott Dan Manolescu,a pénzügyi tárca államtitkára, aki szerint várhatóan még áprilisban döntés születik az ügyben. Kérdés azonban, hogy a tervezett adócsökkentésre rábólintanak-e a nemzetközi hitelezők, miután június végén lejár a Nemzetközi Valutaalaptól kapott háromhavi haladék és Bukarestnek továbbra sem sikerül áttörést elérnie a vállalt kötelezettségek terén. Szakmai menedzsment mindössze három állami vállalat élére került, noha a kormány egymillió euró értékben kötött szerződést fejvadász cégekkel, privatizációra pedig csupán egy vállalatot sikerült eddig előkészíteni.
Az USL választási sikeréhez az az ígéret is hozzájárult, amely szerint a kormányzás végére 50 százalékkal csökkentik az éves szinten hat-hét millió euróra rúgó központi kiadásokat, ezzel szemben az idei költségvetésben erre a célra nyolcmilliárd eurót irányoztak elő. Az uniós pénzek lehívásán sem sikerült érdemben javítani: a kormány szerint ugyan tavaly május óta 70 százalékkal javult az abszorpciós ráta, ám az továbbra is mindössze 13 százalék körül áll. A meghiúsult schengeni csatlakozás, a tervezett járulékcsökkentés elhalasztása, az IMF nyomására bevezetett kórházi díj, a gazdaságösztönző intézkedések hiánya vagy az infrastrukturális fejlesztésekre fordított költségkeretek megkurtítása súlyos csapást mért az USL népszerűségére, amit alig ellensúlyoznak az enyhén javuló makrogazdasági mutatók − összegezte a kormány száz napját a Ziarul Financiar. Januárban a kivitel 6,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, a tavalyi 0,5 százalékos zsugorodást követően. Az államadósság januárban 240,6 milliárd lejt ért el, ami a GDP 38,6 százalékának felel meg, tavaly az adósságállomány nyolcszázalékos növekedés mellett 241 milliárd lejen, azaz a GDP 41 százalékán tetőzött. A közvetlen tőkebeáramlások értéke 103 millió euró volt januárban, hatszor nagyobb, mint egy évvel korábban. Tavaly azonban alig 1,6 milliárd euró érkezett Romániába, ami tízéves negatív rekordnak számít. A folyó fizetési mérlegben 465 milliós többlet keletkezett januárban, szemben a 2012 első havában regisztrált 25 millió eurós deficittel. Egyelőre úgy tűnik, hogy a költségvetést is sikerül egyensúlyban tartani idén, a GDP-arányos deficit 0,39 százalék volt február végén, az éves cél 2,1 százalék. A pénzromlás üteme is csökkenő pályára állt, miután a januárban mért hatszázalékos éves infláció februárban 5,6 százalékra mérséklődött. A központi statisztikai hivatal a múlt héten 0,3 százalékról 0,7 százalékra módosította a tavalyi gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát, az idei kormánybecslés 1,6 százalékos bővülést tart valószínűnek, az EBRD azonban legfeljebb 1,4 százalékos növekedést vár. Elemzők szerint a javuló mutatók ellenére a román gazdaság továbbra is igen sebezhető, kockázatot jelent a folyamatos belpolitikai háborúskodás és a törékeny kormánykolíció. A kormánynak emellett nincsenek a növekedést hosszú távon is fenntartani képes tervei, emiatt egy külső sokk könnyen térdre kényszerítheti a gazdaságot. Példa erre a ciprusi bankválság, ami miatt a lej az euróval szemben december óta felhalmozott előnye egy pillanatra semmivé vált.
Reuters
