A spanyol gazdaságról szóló OECD-jelentés szerint a kormánynak és a jegybanknak biztosítania kell, hogy az infláció ne nőjön olyan mértékben, ami már veszélyezteti a gazdasági tevékenység és a foglalkoztatás bővülésének fenntarthatóságát. A magasabb árak a bérek emelkedését vonhatják maguk után, ez pedig árt a spanyol vállalatok versenyképességének. Mint a jelentés leszögezi, a munkaügyi szabályozás enyhítését célzó reformok eddig nem járultak hozzá a termelékenység javulásához, ezért további intézkedésekre van szükség. A szervezet úgy látja, hogy a nullszaldós államháztartási mérleget tartalmazó idei tervezet elégséges lehet az infláció visszaszorításához, ugyanakkor a túlerőltetett fiskális szigorítás a gazdasági növekedés rovására mehet. Az OECD megismételte májusi prognózisát, mely szerint Spanyolország bruttó hazai terméke (GDP) idén és jövőre egyaránt 2,9 százalékkal gyarapszik.
Szintén tegnap adta ki havi inflációs jelentését a spanyol statisztikai hivatal. Eszerint a 12 havi infláció májusban 4,2 százalék volt, ami 1995 decembere óta a legmagasabb szint, s 0,2 százalékkal haladja meg az áprilisi mutatót. A fogyasztói árindex emelkedése főként a kőolaj és az élelmiszerek drágulásának tudható be, de az e tételek nélkül számított maginfláció szintén igen magas, 3,5 százalékos volt májusban, ráadásul az index immár nyolcadik hónapja emelkedik. A kormány ugyan továbbra is tartja magát az ez évre vonatkozó 2 százalékos inflációs prognózishoz, ezt azonban elemzők már hónapok óta irreálisnak ítélnek; az OECD 3,5 százalékos árindex-növekedést valószínűsít.
(NAPI)
Papp Zoltán