Az idei költségvetési törvény eredetileg 12-14 százalékos éves inflációt irányzott elő, ezt azonban az első öt havi adatok ismeretében 14-16 százalékra változtatták (NAPI Gazdaság, 2001. június 8., 2. oldal). Január és május között 1,5-1,8 százalékos havi áremelkedést regisztráltak, így az első öt hónapban összesen 10,9 százalékos volt az infláció. A kormány azóta, mint Gerascsenko beszámolt, újabb korrekciót vett tervbe. A kabinet egyes tagjai szerint 18 százalékra kell emelni az előirányzatot, mások ellenben úgy látják, hogy a ráta elérheti a tavalyi 20,2 százalékot. Elemzők egyébként korábban szintén 20 százalék körüli inflációt jósoltak, és ilyen értelmű prognózist tett közzé áprilisban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is.
Gerascsenko maga nem kívánt előrejelzést adni, mint mondta, előbb meg kívánja várni a kormány állásfoglalását. Közölte viszont, hogy a vártnál magasabb első öt havi infláció nem monetáris tényezőknek tudható be, hanem a lakóingatlanok, a tömegközlekedés és az élelmiszerek drágulásának. A jegybankelnök arra is emlékeztetett, hogy a nyári hónapokban az árak emelkedése rendszerint lassul valamelyest.
A küszöbönálló újabb inflációs módosítás további muníciót ad a kormány jövő évi költségvetési tervezetével elégedetlen parlamenti képviselőknek. Alekszandr Zsukov, az alsóház költségvetési bizottságának elnöke szerint a duma valószínűleg vitatni fogja a 2001-re vonatkozó inflációs célkitűzést, amely az idén várható ráta miatt túl alacsony. Ugyancsak nem értenek egyet a büdzsé tervezett, a bruttó hazai termék (GDP) 1,26 százalékának megfelelő többletével sem, kifogásolva az iparra, a közlekedésre és a mezőgazdaságra szánt állami támogatások megnyirbálását. Sürgetni fogják, hogy ne a költségvetésből, hanem más forrásokból törlesszék az adósságokat.
(NAPI)
Papp Zoltán