A belföldi vándorlási statisztika, vagyis a földrajzi mobilitás tükrözi a népesség leggyakoribb helyváltoztatási szokásait a határokon belül, valamint megmutatja azt is, hogy az országban mely helyi közösségek virágoznak, illetve hanyatlanak, vagyis hol látható leginkább a társadalmi mobilitás, amely alapvetően összefügg a gazdaság prosperálásával is. 

Mivel Magyarország „vízfejű”, vagyis Budapest népességszáma és kulturális-gazdasági potenciálja meghatározó az országban, mindig jó kiindulópont megfigyelni, hogy mennyien költöznek be a fővárosba, és mennyien hagyják el az ország legfontosabb települését. Alapvető dinamika a főváros és agglomerációjának kölcsönhatása, amely az elmúlt évtizedekben változatos oda-vissza mozgásokat mutatott az aktuális társadalmi-gazdasági trendektől függően.

Azonban ma már nem csak a Budapest és a szomszédos települések érdekesek demográfiai szempontból, hanem a vidéki nagyvárosaink körüli kertvárosi övezetek is dinamikus átalakulásnak a szemtanúi. Így a debreceni, a győri vagy éppen a szegedi agglomeráció a helyi ipar és gazdaság fellendülésével, illetve a megváltozott lakhatási szokásokkal párhuzamosan nagyobb népességváltozásokat tükröz.

Ahol pedig az elvándorlás jelentősebb arányt képvisel az átlagoshoz képest, azok a területek többnyire a magyar gazdaság perifériáján helyezkednek el. Ezekben a régiókban az iparosítás, vagyis a társadalom mobilizálása nem egyezik az ország általános társadalmi-gazdasági trendjeivel. Illetve ezeket a vármegyéket elhelyezkedésükből adódóan is kevésbé érintik a nagy közlekedési folyosók, így az országos gazdasági vérkeringésben sem tudnak meghatározó szerepet játszani.

Alapvető gazdasági és társadalmi folyamatok

A KSH adatai szerint az elmúlt 10 évben 3,2 százalékkal csökkent Budapest lakossága, míg az éves változás elhanyagolható, mindössze 0,1 százalék. Ha ellenben Pest megyét nézzük, amelynek jelentős része a főváros agglomerációjának tekinthető, akkor 10 év alatt 9,4 százalékkal nőtt a népesség. Az éves változás szintén elhanyagolható, hiszen mindössze +0,2 százalék.

Az elvándorlás tekintetében a leginkább sújtott vármegyék Békés, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, ahol 8,1-11,9 százalékkal csökkent 10 év alatt a népesség száma, míg ez éves szinten 0,9-1,2 százalék között mozgott. Ellenben Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Fejér vármegyékben éves szinten mindössze 0,1-0,3 százalék az elvándorlás aránya, míg tíz éves periódusban Győr-Moson-Sopron (+5,3 százalék) és Fejér vármegye (+0,2 százalék) növekedést tudott elérni.

Az adatokból leszűrhető, hogy a Budapestről kivándorlás az agglomerációba meghatározó folyamat volt az elmúlt tíz évben, bár ezt a dinamikát a folyamatosan változás jellemzi. Egyes időszakokban kiköltöznek, mint például a COVID-19 miatt, máskor inkább a fővárosban vagy annak külső kerületeiben gondolkodnak. 

Az új lakásépítési fellendülésnek és a rozsdaövezetek hasznosításának, illetve a kompakt város eszményének támogatása miatt érdekes lesz majd megfigyelni, hogy a következő években vajon Budapest felé billen-e a mérleg. Már csak azért is, mert az agglomerációban sok helyen elfogytak az építési telkek és a közműellátottság is korlátokat szab a terjeszkedésnek, miközben az Otthon Start Program árkorlátjának – 1,5 millió forint/m2 – megfelelő lakóparkok épülhetnek a főváros külső kerületeiben.

A vidéki folyamatokat jól láthatóan a gazdasági tevékenység, az iparosítási hullámok és a munkalehetőségek szabják meg. Békés, Nógrád és Tolna vármegye népességének csökkenése sok esetben tükrözi ezen területek periférikus elhelyezkedését, vagyis a felpezsdülő gazdasági ágazatok nemigen érkeznek ezekbe a régiókba. Ugyanezzel párhuzamosan jól látszik az Észak-Dunántúl népszerűsége, amely az országos átlaghoz képest kiemelkedő életszínvonalat is jelez, és Európa régiós térképén sem mutatnak rosszul a jóllétet tekintve. Sőt, Hajdú-Biharban is megállt a népességcsökkenés tendenciája, köszönhetően Debrecen hihetetlen mértékű fejlődésének. 

Hol keresgélnek az emberek?

Az elmúlt 10 év és az elmúlt év demográfiai változásaival párhuzamosan érdemes megnézni a zenga.hu ingatlanhirdetési portál adatai alapján, hogy hová szeretnének költözni a leendő vásárlók. Budapest esetében az ingatlankeresések 80 százaléka a városból érkezik, de a Pest megyeiek aránya is eléri az összes megkeresés 8 százalékát. Pest vármegye esetében már nem ennyire egyértelműek a számok, hiszen az összes megkeresés mindössze 29 százaléka érkezik a megyéből, míg az érdeklődések 59 százaléka Budapestről származik.

Ez a kölcsönhatás roppant erős, vagyis nem tűnik úgy, mintha az agglomeráció már elvesztette volna a vonzerejét, sőt, a fővárosiak rendületlenül érdeklődnek a környező települések eladó ingatlanjai iránt. Ugyanakkor a 80 százalékos Budapesten belüli érdeklődések száma kimagasló országos szinten, amelyet az is befolyásolhat, hogy a fővárosi árakkal a vidéki árak nehezen vetekedhetnek, nem véletlenül a budapestiek mozgolódnak aktívabban a kerületek vagy negyedek között.

A szintén népszerű Győr-Moson-Sopronban érdekes módon csaknem ugyanannyi érdeklődés érkezik a megyén belülről (40 százalék), mint Budapestről (41 százalék). De szintén érdemes megnézni Fejér megyét is, ahol a megyebéliek az összes megkeresés 36 százalékát, míg a budapestiek a keresők 43 százalékát teszik ki. Utóbbi adat sem véletlen, hiszen már a Velencei-tó is szinte fővárosi agglomerációnak számít, amely mélyen benyúlik Fejér vármegye területébe.

De Csongrád és Hajdú-Bihar is érdekes, hiszen mind Szegeden, mind a már említett Debrecenben hatalmas fejlesztések zajlanak. Csongrádban az érdeklődők csaknem fele (47 százalék) a megyéből érkezett, míg Budapestről 36 százalék. Hajdú-Biharban is a megyeiek aránya elérte az 52 százalékot, míg a fővárosból érdeklődők aránya 34 százalék.

Összességében Budapestről érkezik minden vármegyébe a keresések meghatározó része, amely a főváros nagyságrendje miatt teljesen természetes. Budapestről minden vármegyében az érdeklődők elviszik a 31-46 százalékot. Pest megyét most nem számoltuk, mert ott az agglomeráció miatt a már említett 59 százalékról beszélhetünk.

Kik jönnek a szomszédos vármegyékbe?

Az is érdekes adatokat mutat, ha az adott vármegye belső kereséseit és a budapesti érdeklődéseket nem vesszük figyelembe. Ekkor többnyire a szomszédos vármegyékből érdeklődők száma a meghatározó, de általában nem képviselnek markáns adatokat. Itt kiemelkedő statisztika, hogy Hajdú-Bihar vármegyében az érdeklődők negyede (26 százalék) a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származnak, miközben fordítva 34 százalék az arány a zenga.hu statisztikái szerint.

A Vas megyében keresők negyede Zalából érkezik, Tolna esetében szintén 25 százalék érkezik Baranyából, utóbbi esetében fordítva is kiemelkedő a statisztika, hiszen 23 százalék. Szintén érdekesség, hogy Borsod-Abaúj-Zemplénben az érdeklődések 23 százaléka Hevesből, míg 19 százaléka Hajdú-Biharból érkezik. Békésben az érdeklődések 25 százaléka Csongrádból származik.

Alapvetően itt arról lehet szó egyrészt, hogy az adott vármegyében található gazdasági zónák, közösségi központok sok esetben egy másik vármegye közvetlen közelében helyezkednek el, így az idevándorlás meglehetősen logikusnak tűnhet. Másrészt a zenga.hu ingatlanhirdetési portál keresési adatai is igazolják, hogy a magyar nem különösebben mobilis, inkább a szomszédos területeket veszi górcső alá, ha költözni szeretne, és nem megy sokkal távolabbi településekre vagy vidékekre.