A szakmai és a szélesebb közvéleményt közel 15 éve foglalkoztatja az úgynevezett lakótelepi problémakör. Már a hetvenes években több tanulmány látott napvilágot a telepek sivárságáról, az infrastruktúra esetlegességéről, a közlekedés problémáiról, a kilencvenes évektől pedig - figyelembe véve a házak növekvő élettartamát - egyre inkább előtérbe kerültek a panelépületek felújításának szakmai szempontjai. A négymilliós hazai lakásállományból több mint 500 ezer nagypaneles, közel 300 ezer pedig egyéb iparosított (blokkos, alagútzsalus, illetve öntött) technológiával épült. Ezek felújításának problémája kétmillió embert érint közvetlenül. Ezen épületek minőségi jellemzői, jelenlegi műszaki állapota igen eltérő, ami életkorukból adódik. A hazai lakásállomány csaknem 20 százalékát kitevő panelek első épülettömbjeit ugyanis még 1966-ban adták át, így - jócskán túllépve a harmincéves élettartamot - a szakemberek szerint szigetelésük, nyílászáróik, gépészeti berendezéseik felújítását vagy korszerűbbre való cseréjét mielőbb el kell végezni. Az energiatakarékosságot szolgáló felújítások beindítására és támogatására 1997-ben kormányzati program is született, melynek pénzügyi alapját a német kormány által nyújtott - 2000 áprilisáig pályázható - 30 millió márka hitelkeret biztosította. Az eredetileg tízéves futamidőre tervezett, panelhitel néven ismertté vált felújítási program annak ellenére sikertelennek mondható, hogy az érdeklődés nem hiányzott a kedvezményes kamatozású kölcsön iránt. Működése négy éve alatt a hitelkeret mindössze egyharmadát helyezték ki, aminek okát a szakemberek a szigorú pályázati feltételekben, a benyújtandó felújítási tervek magas költségigényében, a lassú ügyintézésben és nem utolsósorban abban látják, hogy a pályázó lakóközösségek tagjai többnyire nem tudták előteremteni a kölcsön felvételéhez előírt önrészt. A panelhitel leállásával, 2001 februárjától az előző kormány Széchenyi terve keretében nyílt lehetőség az iparosított technológiával épített lakóépületek energiatakarékossági felújításához vissza nem térítendő állami források elnyerésére. Ennek pályázata kétlépcsős volt. Ez azt jelentette, hogy azoknak a társasházi közösségeknek, lakásszövetkezeteknek, amelyek igénybe szerették volna venni a költségvetési támogatást, első lépcsőben a helyi önkormányzat által meghirdetett, azonos célú pályázaton kellett részt venniük és sikerrel szerepelniük, vagyis az önkormányzat támogatását megszerezniük. Az állami költségvetési támogatásra maguk a helyhatóságok nyújthatták be a pályázatot és sikeres elbírálás esetén az említett technológiával épített lakótömbök utólagos hőszigeteléséhez, valamint az épületek gépészeti rendszereinek felújításához, korszerűsítéséhez nyerhettek vissza nem térítendő állami forrásokat. A támogatás mértéke a beruházás mindenkori bekerülési összegének maximum harmada, lakásonként legfeljebb 400 ezer forint lehetett, a költségek fennmaradó részét az épület tulajdonosainak és az érintett önkormányzatoknak kellett vállalniuk egyenlő arányban. A Széchenyi terv keretében futó panelprogramot - az eredeti feltételek mellett - a tavaly hivatalba lépő új kormány szeptemberig folytatta, bár Csabai Lászlóné kormányzati lakásmegbízott ezzel kapcsolatban több alkalommal is azt nyilatkozta, hogy a korábbi panelfelújítási programok azért nem lehettek széles körben sikeresek, mert a lakástulajdonosok többsége nem tudta előteremteni az állami támogatás elnyeréséhez szükséges kötelező önrészt, s ezért a csak pályázati rendszerre épülő programot át kell alakítani. Miközben a szakmai grémium dolgozott az új kormány nemzeti lakásprogramján (NLP) - mivel a kormányváltással a gazdasági tárcától a belügyihez kerültek át a lakásügyi feladatok - a belügyi tárca vezetője ősszel hirdetett eredményt az állami forrásokra pályázók körében. A korábbi panelprogram keretében ekkor 5 önkormányzat 24 pályázata nyert el 112,1 millió forint összegű támogatást, mellyel újabb 877 panellakás energiatakarékosságot szolgáló felújítása és korszerűsítése oldódott meg. Ezzel a program elindítása óta napjainkig 17-re nőtt a sikerrel pályázó önkormányzatok száma: a helyhatóságok a közel két év alatt benyújtott 163 pályázattal elnyert, összesen 717,2 millió forint vissza nem térítendő támogatással 7133 lakás teljes körű felújítását valósították meg. Mindennek ellenére - ahogy az októberi panelkonferencián is elhangzott - a korábbi pályázati szisztéma számos nehézséget rejtett magában. Egyrészt a támogatás igénybevételének egyik legnagyobb gátja, hogy az érintett lakástulajdonosok többsége nem tudta előteremteni a támogatáshoz szükséges kötelező önrészt. Másrészt jelentősen lassította a felújítási beruházásokat, hogy a pályázaton nyert összeget csak a munkák befejeztével és igazolásával kapták meg az érintettek. A szakemberek szerint meg kell oldani az előfinanszírozást, vagyis azt, hogy a mostani gyakorlattól eltérően a nyertes pályázók ne utólag, hanem előre vagy a felújítási munkák teljesítésének üteme szerint jussanak hozzá a pénzhez. Az e témában az elmúlt hónapokban rendezett szakmai összejöveteleken felvetették azt is, hogy miközben a program keretében nyújtott támogatás összege elenyésző (az egy lakásra jutó átlag 100 ezer forinttal jóformán a nyílászárók cseréjét sem lehetett megoldani), a pályázat benyújtásához elkészítendő szakmai anyagra több százezer forintot kellett fordítani, amelyet még sikertelen pályázat esetén is állniuk kellett a támogatást igénylőknek. További gátat jelentett, hogy az állami forrásokkal felújított lakásokat öt évig nem lehet értékesíteni, így a támogatási rendszer bizonyos fokig gátat szabott a lakásmobilitásnak is. A jelenlegi kormány lakásügyi képviselői lapunknak is többször nyilatkozták: a kormány célja az, hogy az ország 4 milliós lakásállományának 20 százalékát kitevő panelek 2,1 millió lakójának életminőségét javítsa, egyrészt lakhatási költségeik ésszerű csökkentésével, másrészt országosan is mérhető energiamegtakarítás elérésével. Ezért az NLP kiemelt szerepet szán a már meglévő lakásállomány, azon belül a panelépületek felújításának, korszerűsítésének. Mostanra elkészült a program tervezete, amely január végén-február elején kerül a kormány elé. Ezt követően szakmai vitára, majd várhatóan a nyár közepén a parlament elé bocsátják az anyagot - mondta lapunknak Horváth Csaba, az Országgyűlés építési és lakásügyi albizottságának elnöke. A kormány lakásügyi szakembere - aki a II. kerület polgármestere is - elmondta: a panelrészprogram tervezetében a teljes körű épületrehabilitáció kapott prioritást (az átlagosnak vett 52 négyzetméteres panellakás rehabilitációjának költsége a szakemberek szerint 1,5-2,0 millió forint) és az állami támogatásnál is megmarad a korábbi egyharmados forrásarány. Jelenleg is folyik még azonban azoknak a konstrukcióknak a kidolgozása, amelyek a saját erőt előteremteni nem tudó lakástulajdonosokat segítik. Ilyen elképzelés például, hogy a helyi önkormányzat a saját erő kiváltására kamatmentes kölcsönt adna ezen érintetteknek a felújításhoz, akiknek csak a kamatokat számítanák fel (a tőkeösszeg erejéig a lakást jelzálog terhelné), s ezt sem kellene visszafizetni, mert a helyhatóság szociális támogatásként írná jóvá. Megemlítette továbbá, hogy az elképzelés megvalósításához több törvényt, így az építésit, a lakásszövetkezetit és a társasházit kell módosítani. Ez utóbbit azért is, hogy egy-két lakó nem szavazata ne akadályozhassa meg egy lakóközösség házfelújítási szándékát. A panelrészprogram megvalósítása a kormány jóváhagyása, a társadalmi és parlamenti vita utáni a tervek szerint 2004 januárjától indul és 15 évre szól: elfogadása esetén 2004-2006 között léphet a felfutási, 2007-2018 között pedig a végrehajtási szakaszba. Ezen idő konkrét tennivalói között vannak olyanok, amelyeket mielőbb, már idén el kell kezdeni. Ezek közé tartozik például a panelállomány felmérése, a különböző típusú épületek komplex felújítási terveinek az elkészítése és nem utolsósorban a rehabilitáció másik alapfeltételének, a szükséges pénzügyi forrásoknak a biztosítása. Mindennek során figyelembe kell venni azt is, hogy a panelben élő családok jelentős hányada nem képes felvállalni semmilyen többletterhet s vannak forráshiánnyal küszködő önkormányzatok is, amelyek nem rendelkeznek a hitelhez szükséges fedezettel.