Azt az összes ingatlanpiaci szereplő érzi, hogy 2023-hoz képest a magyar lakáspiac jelenleg erőteljes növekedési fázisban van, ám a téli hónapokban kezdődött ingatlanpiaci boom első fázisa a szereplők szerint március végén lezárult, és legfeljebb ősszel várható egy újabb hullám a mostanihoz képest alacsonyabb érdeklődési szinttel.

A következő hónapokban egy stagnáló, legfeljebb enyhén emelkedő árszintre lehet számítani, és amikor a most kialakult új árszintet megszokja a piac, akkor lehet számítani újabb élénkülésre 

– mondta Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Nyrt. vezérigazgatója.

Kapcsolódó

Ennek oka, hogy a kedvezőbb makrogazdasági helyzet, az állampapírokból és az önkéntes nyugdíjpénztárakból kiáramló pénzforrások óriási löketet adtak az év elején, ám ezek főleg az első félévre koncentrálódnak. Ugyanakkor a forgalomnövekedő hatása a második félévre is elhúzódik, az árszint stagnálni fog. 

Az ingatlanpiaci fellendülés vajon kitart-e hosszú évekre, abban már senki sem biztos, mivel a jövő év kockázatokat hordoz. “Óriási a kérdőjel, hogy mi várható 2026 második felében, merthogy azok a hajtóerők, amik a lakáspiacot hatják, csitulni fognak” - mondta Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ igazgatója. Árak tekintetében nagy visszaesésre ugyanakkor senki sem számít, a bizonytalanságot azonban fokozza, hogy választási év lesz.

Alig lehetett alkudni a panelekre

Míg az ingatlanpiaci boom első hullámában a befektetők domináltak, most már inkább a saját célú lakásvásárlás lett a döntő. A felfűtött téli hónapokra jellemző volt a meglehetősen szűk kínálat és a nagyfokú érdeklődés, ami nemcsak az ingatlanok túlértékelését hozta magával, hanem hogy a vevők alkupotenciálja meglehetősen csökkent.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője szerint az év elején országos átlagban 5,5 százalékot lehetett lealkudni a vételi árból, ugyanakkor területileg és lakástípusban óriási volt a különbség. Például a budapesti panellakásoknál mindössze 1 százalékos, míg a kisebb települések családi házainál ez a mutató 9 százalékos volt. Kiemelte azt is, hogy az elmúlt időszakban az új lakások piaca látványosan élénkült, 2024-ben 67 százalékos forgalomnövekedés történt, miközben a használt lakások csak 26 százalékkal növekedtek.

Annak ellenére, hogy az építési engedélyek száma nőtt, a kínálat továbbra sem tud lépést tartani a kereslettel. „Nagyon kevés új építésű lakás van, a piacon lévő állomány még mindig kevesebb, mint az elmúlt évben mért felszívás” – mondta Görög Áron Konstantin, a Cordia értékesítési igazgatója.

A lakásépítők egyre növekvő magabiztosságát mutatta, hogy míg 2023-ban összesen 16 ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg a fővárosban, tavaly már 29 nagy beruházás került piacra.

Lesznek olcsóbb lakások is

Annak ellenére, hogy a használt és új lakások ára között szétnyílt az olló az elmúlt években, sőt szakértők korábban 3-4 millió forintos átlagos négyzetméterárat prognosztizáltak, lesznek olyan projektek is, amelyeket az alacsonyabb fizetőképes rétegek is el tudnak érni.

Egy pesti külvárosi kerületben 1,1-1,3 millió forintos négyzetméterárhoz fog igazodni a fejlesztő, ám ahogy megyünk beljebb a belvárosba és Budára, a költségek is nőnek, így 1,5-1,9 millió forintos négyzetméterárról beszélhetünk, amik persze egyáltalán nem a jó kilátású penthouse-ok, hiszen azok akár 3 millió forintos négyzetméteráron kelnek el

 – mondta Balla Ákos.

A Bayer Property értékesítési igazgatója szerint a vidéki piac ezt az árszintet nem viseli el, még Debrecenben, Szegeden és Pécsen sem lehet tömegével 1,7 millió forintos négyzetméteráron értékesíteni, inkább olyan 40-50-60 négyzetméteres lakásokat fejlesztenek, amelyek 1,1-1,2 millió forintos árszinten lehet értékesíteni.

Az ingatlanpiaci fejlesztők szerint nemcsak árakban, hanem például a vevők által elvárt fenntarthatósági igényekben is megosztott a piac. Dr. Hüse István, az Indotek ingatlanfejlesztési igazgatója szerint az olcsóbb, alacsony árkategóriában lakásokat keresőknek tökéletesen elégséges, ha a lakás megfelel a jogszabályi követelményeknek, átlagosan jó minőségű műszaki állapottal.

Szerinte ők például nem fizetnének többet a vastagabb hőszigetelésért, a lakások okosításáért vagy egy háromrétegű ablakért. “Ugyanakkor a magasabb presztízsű lakásoknál - például a mi, 11. kerületi fejlesztésünknél - is látszódik, hogy a magasabb energetikai követelmények teljesítéséért, vagy akár az okosításért is hajlandóak fizetni az ezek iránt érdeklődő ügyfelek” – tette hozzá.