A napokban zárult az az árverés, amelyet az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) tavaly év végén hirdetett meg az egykor Tarsoly Csaba érdekeltségében lévő Quaestor sportcégei, az ETO Park Kft. és a Győri ETO FC Labdarúgó Kft. ingatlanainak értékesítésére.

A győri ETO stadionra csak együtt lehetett licitálni a mellette lévő hotellel, bevásárló- és irodaközponttal, összesen 8,2 milliárd forintért, míg a másik online árverésen a 17 hektáros parkolóra és edzőközpontra lehetett ajánlatot tenni, 1,85 milliárdért.

Az árverésen mindkét csomagra egyetlen ajánlat érkezett, a kikiáltási áron. Pedig a hatalmas, a városközpont közelében fekvő ingatlanból a komplexumot ismerő szakértő szerint a stadion és a hotel önmagában többet ér a kikiáltási árnál - olvasható a 24.hu cikkében. 

A licit nyertesének, az új tulajdonosnak a nevét még nem hozták nyilvánosságra. A 24.hu által megszerzett dokumentumok azonban azt bizonyítják, hogy a győri kötődésű Paár Attila, a West Hungária Bau-csoport (WHB) milliárdos tulajdonosa nagy erőket vetett be azért, hogy megszerezze a teljes ETO-vagyont. Ehhez állami hátszelet is kapott.

A 2020 márciusa óta WHB-hoz tartozó, Paár ügyvezetése alatt álló Barlinek Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft. ugyanis már a győri sportingatlanok árverezése előtt, 2,4 milliárd forint körüli összegért felvásárolta az ETO-fejlesztésekhez a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott kölcsönre bejegyzett, 17 milliárdos jelzáloghitelt, illetve a követelését.

Az állami felszámoló ezt a "jó minőségű" képet csatolta az ingatlanárveréshez.
Kép: EÉR

A WHB-csoport 2020 áprilisában átvette a 103 szobás, négycsillagos ETO Hotel üzemeltetését is. Az irányítás Paár egyik tulajdonostársa, a WHB ügyvezető igazgatója, Tóth Csaba kezébe került. A lap információi szerint Tóth volt az, aki tavaly ősszel az NRN felszámolóbiztosa, Koller Mihály Dávid társaságában megjelent a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalban, és közölte, hogy már nem az MFB-t kell keresni a quaestoros sportközpontot érintő ügyekben, mert a WHB egyik cége lett a „jogutód”. (A felszámolási árverési pályázatokban ugyanakkor nem közölte az állami felszámoló, hogy az MFB követelése egy magáncéghez került.)

A 24.hu birtokába került olyan dokumentum is, amelyből az derült ki, hogy a WHB cége nem csupán passzív jogutódként jelent meg az ETO-ingatlanok körül, hanem befolyásolhatta az árverési ár kialakítását is - minderről bővebben itt olvashat.