A rendelet értelmében orvosok, ápolók, pedagógusok, rendvédelmi dolgozók, szociális és kulturális területen foglalkoztatottak, valamint több más közfeladatot ellátó munkavállaló élhet a támogatással.
A keret évente legfeljebb nettó 1 millió forint, amely hiteltörlesztésre havonta, önerő esetén egy összegben vehető igénybe. A jogosultság alanyi jogon jár, így a támogatás – korábbi otthonteremtési konstrukciókkal szemben – nem függ családi státusztól vagy gyermekvállalástól.
„Az új támogatás kiszámítható finanszírozási elemet hoz a rendszerbe, amely évi több tízezer potenciális vásárlót mozgathat meg a közszférából. Ez elegendő lehet ahhoz, hogy a lakáspiacon — főleg az alsó- vagy középkategóriás lakásoknál — keresletnövekedést és hitelezési aktivitást indítson el” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
Fokozódó aktivitás a belépő szegmensben
A Duna House szerint a támogatás elsősorban azokat a piacokat mozdíthatja meg, ahol a közszférában dolgozók jelentős arányt képviselnek. A vidéki nagyvárosok, agglomerációs települések és budapesti lakótelepek lakásai iránt nőhet meg leginkább a kereslet, mivel az 1 millió forintos összeg ezekben a szegmensekben nagyobb súlyt képvisel az önerőben.
A program a hiteltörlesztésekhez való hozzájárulás miatt stabilizáló szerepet is betölthet: várhatóan csökken a fizetési nehézségek miatti kényszerértékesítések szám
Gyors reakció jöhet
A munkáltatói regisztráció 2025 decemberében indul, az első támogatások pedig 2026-ban érhetők el. A támogatás a CSOK Plusz és az Otthon Start mellé egy új, tervezhető otthonteremtési pillért épít be, ami hosszabb távon is bővíti a keresletet.
A közszférában dolgozó háztartásoknál egy hosszabb távra tervezhető támogatási forma jelenik meg, amely nemcsak az önerőt, hanem a hitelterhek csökkentését is segíti.