Az év elején kissé álmosan, s némileg visszafogottan ébredt téli álmából a magyarországi ingatlanpiac, az első jelentősebb hírre nagyjából februárig kellett várni, mikor is Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott bejelentette, hogy márciustól az önkormányzatok és az egyházak újra pályázhatnak bérlakás-támogatásra. Az önkormányzatok a kisebb támogatás mellett kedvezményes hitelt is kapnak, és a kettő együttes összege elérheti a beruházás 80 százalékát. A kormánymegbízott akkori kijelentése szerint 2003-ban várhatóan ötezer bérlakás épül.

 

Mindezek után a lakásügyi kabinet a köztisztviselői lakáskedvezmény rendszerének átalakításáról döntött, a változtatásokhoz azonban a kormány-, majd a parlament jóváhagyására is szükség volt. Csabainé szerint a tapasztalatok azt mutatták, hogy a köztisztviselői hitelek valós lakásigényt elégítenek ki, az új lakásokra folyósított hitelösszeg átlagosan 4,7-4,8 millió, a használt lakásoknál pedig 3 millió forint körül alakul.

 

Február közepén rukkolt elő a kormány az öt pillérből álló nemzeti lakásprogrammal, ami többek között az ingatlan- és építési szabályozás fejlesztését, korszerűsítése, az építés- és befektetés ösztönzését, a lakásvásárlás és a szegények lakásbérlésének támogatását jelentette.

 

Március idusa előtt kezdték beharangozni a panelépületek felújítására szóló pályázatokat, melyekre áprilistól lehetett pályázni. Az energiatakarékos felújítást segítő programra 2003-ban 2 milliárd forint szánt a kormányzat, és a feltételek a korábbi kiírásokhoz voltak hasonlóak. A szükséges forrás egyharmadát lehetett elnyerni a pályázaton, egyharmadát az önkormányzat adja, a harmadik harmadot pedig a lakás tulajdonosa állja. A négymilliós magyarországi lakásállomány csaknem húsz százaléka készült egyébként iparosított technológiával, ezek felújítása összesen 1500-2000 milliárd forintba kerülne.

 

Mindeközben elkezdtek az első hírek szállingózni a lakáshitelek támogatásának csökkentéséről, melyre végül az év közepén és végén sor is került, a lakásvásárlást tervezők és a politikusok nagy örömére.

 

A Központi Statisztikai Hivatal első negyedévet felmérő jelentése szerint ebben az időszakban 4400 új, befejezett lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, valamint 10 és félezer új lakás építése kezdődhetett el a kiadott új engedélyek alapján. A használatba vett lakások száma 7 százalékkal kevesebb, az új lakásépítési engedélyeké viszont 13 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában volt. A felépített lakásterület szerint ugyanakkor csak 4 százalékos csökkenés következett be, mivel az új lakások ebben az időszakban átlagosan 3 négyzetméterrel nagyobb alapterülettel épültek (99 négyzetméter az átlagos nagyság).

 

Szintén az év első három hónapját mérte fel a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. közös fővárosi ingatlanpiaci konjunktúraindexe májusban. Az index kis ingadozással - stagnáló értéket mutatott. A múlt év utolsó negyedévéhez képest az index mintegy hat pontot javult 2003 első negyedévében, akkori értéke így -21,8 volt, ami továbbra is enyhe pesszimizmust sejtetett az ingatlanpiac szereplői részéről.

 

A Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fórumának második negyedéves jelentése szerint összesen több mint 27 ezer négyzetméter irodaterületet adtak bérbe a fővárosban, ami az első negyedévhez képest 4 ezer négyzetméterrel volt kevesebb.

 

Az év folyamán augusztus végéig 20 ezer négyzetméter irodaterületet adtak át Budapesten és ebben az esztendőben még mintegy 65 ezer négyzetméter fejlesztés átadása várható - derült ki a Biggeorge's International ingatlantanácsadó jelentéséből. Az irodák tavaly év végi 22 százalékos üresedési rátája 2003 első félévében 20 százalék körülire csökkent. Az A kategóriás ingatlanok bérleti díja továbbra is 14-16 euró havonta és négyzetméterenként, ám a felmérés szerint egyes helyeken akár a 18 eurót is elérheti. Az első félév nagyobb üzletei közé tartozott az OTP Rt., a Fővárosi Ítélőtábla, valamint a Veszprémtej Rt. bérleti szerződése.

 

A szintén augusztus végén a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. elemzésében megjelent adatok szerint mérsékelt javulás volt tapasztalható a fővárosi ingatlanpiac területén az év második negyedévében, a vonatkozó index -21,8-ről -16,5-re javult.

 

Már korábban is érkeztek jelzések, hogy nincs minden rendben az ingatlanszövetkezetek háza táján, ám csak szeptemberben derült fény egyes cégek viselt dolgaira: a Vertical Invest korábbi vezetése által a kisbefektetőknek okozott kár összege például az egymilliárd forintot is meghaladta. A hirdetések útján történő tagtoborzást már a nyáron megtiltották, az ingatlanszövetkezetek körüli bizalmatlanság a Baumagot is a padlóra küldte.

 

Az első igazi ingatlanpiaci bombát és az utána következő fejvesztett rohangálást a telekáfa bejelentése okozta augusztus közepén. A megkérdezett ingatlanpiaci szakértők szerint önmagában az áfa bevezetése 8-10 százalékkal növelné a lakásárakat, ez egy átlagos - 60 négyzetméteres - lakás árhoz képest mintegy 1,5 millió forintos emelést jelent. Ehhez adódik, hogy az év folyamán 8-10 százalékkal nőtt az építőanyagok ára. Mindez 16-18 százalékos árnövekedés okozhat az ingatlanpiacon - jósolták szakértők.

 

Utóbbi bomba hatásán ha enyhíteni nem is tudott az új szocpolról szóló tervezet, mely szerint áprilistól a gyermekek után járó lakástámogatás egy gyermek után 800 ezer, kettő után pedig 2 millió forintra nő, biztos volt, kinek mosolyt csalt az arcára. Három gyerek után egyébként 3,2 millió forintra emelkedik a vissza nem térítendő támogatás.

 

Az év végén a Mikulással együtt jött meg amire már nagyon sokan vártak, azaz az állami lakáshitel támogatási rendszer szigorítása. Így a korábbi plafon helyett az új lakások kamattámogatása az öt éves állampapírok mindenkori másodpiaci hozamának 60 százalékára változott, a használt lakások esetében 40 százalékra. Ez azonban nem visszamenőleges hatályú, így akik december 12-ig ügyvéd, illetve közjegyző által ellenjegyzett szerződéssel, valamint december 22-ig a banktól származó befogadó nyilatkozattal rendelkeznek, a régi szabályok szerint juthattak hitelhez. Hogy ne menjen minden simán, a december 22-i dátum körül is volt némi mizéria, az igénylők nagy boldogságára.