Mindenképpen ragaszkodjunk írásbeli szerződéshez - indított Szabó Áron, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa. Szerinte ez az első és legfontosabb szabály, hiszen ennek hiányában nem tudunk mire hivatkozni, ha kötelességeire figyelmeztetnék a bérbeadót, vagy csak magunkat akarjuk megóvni a különböző visszaélésektől. A megállapodás során figyeljük arra, hogy a dokumentumban foglalt adatok tartalmazzák legalább a nevet és a lakcímet, ám még jobb, ha a születési adat és az édesanya leánykori nevét is belefoglaljuk. A jogilag biztonságos szerződésnek ezen kívül tartalmaznia kell az ingatlan helyrajzi számát, címét, illetve azt, hogy abban a bérlő mely helyiségek használatára jogosult, illetve természetesen a bérlet időtartamát. Szükséges elem még a bérleti díj mértéke, megfizetésének határideje, emelésének lehetősége és módja (jellemzően évente, az inflációval történő emelés kerül a szerződésekbe), valamint az, hogy az ingatlannal kapcsolatos terheket ki viseli, és milyen formában történik az elszámolása (karbantartás, közüzemi díjak, közös költség).

Kit terhel a javítás, vagy csere költsége?

Rendeltetésszerű használat során elromlott háztartási gép javítási költsége - ha a szerződésben nem rendelkeznek másképp - a bérlőt terheli, azonban ha az nem javítható, a csere, pótlás már a bérbeadó feladata. Természetesen, ha a bérlő hibájából történik a meghibásodás, úgy a költség őt terheli.

Célszerű, ha a felmondási időt is belevesszük a szerződésbe, ez a jelenleg érvényes jogszabályok szerint nem lehet rövidebb 3 hónapnál - hangsúlyozta Szabó, ám hozzátette, hogy szerződésszegés esetén természetesen nem szükséges megvárni a három hónapot. Amennyiben a lakbér marad el, úgy 8 napos határidőt kell adni a bérlőnek, ám ha ezalatt sem teljesül a kifizetés, akkor újabb 8 napon belül fel lehet mondani a szerződést a következő hónap végére. Más a helyzet, ha a bérlő viselkedésével van gond: bár - kivéve ha nagyon súlyos a "vád" - ekkor is kell adnunk egy 8 napos határidőt, az adott hónap utolsó napján már ki lehet tenni a szűrét. Fontos tudnivaló azonban, hogy a felmondási idő sosem lehet rövidebb 15 napnál. Rossz hír a bérbeadónak, hogy a fenti esetekben sem zárhatja ki a bérlőt a lakásból, sőt akkor sem, ha lejár a szerződés és a bérlő jogcím nélküli használóvá válik. Ilyenkor az egyetlen, amit tehet a lakástulajdonos, hogy pert indít - emelte ki Szabó.

A jogtanácsos szerint ajánlott a kifizetett összegekről mindig számlát, vagy elismervényt kérni, hiszen a jogszabályok szerint ma már nem kötelező a bérbeadónak adószámot kérnie és számlát kiállítania. Ezen kívül ha a lakás közüzemi költségeit mi fizetjük, de az órák nem kerülnek a nevünkre, mindenképpen másoljuk le a befizetett csekkeket, mielőtt átadjuk azokat a bérbeadónak - adott egy jó tanácsot Szabó.

Fontos, hogy a szerződéskötéskor befizetett óvadékról (hétköznapi nevén kaució) ne feledkezzünk meg. Ez akkor jár vissza, ha a felek elszámoltak a bérleti díjjal és a bérlőt terhelő rezsiköltségekkel, és azt a bérlő vagy megfizette (ekkor teljes mértékben visszajár), vagy az óvadékból került levonásra, de ezen felül maradt még a kaucióból. Amennyiben a bérbeadó jogtalanul tartja vissza az óvadékot, azt (önkéntes teljesítés hiányában) fizetési meghagyással, ellentmondás esetén perben lehet érvényesíteni - emelte ki a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa.