A Nemzeti Várprogramnak köszönhetően számos erősség megújult az elmúlt évtizedben. A megújított várakat bemutató sorozatunkat a Zempléni-hegységben kezdtük, most nagyobb látószögben az Északi-középhegységet vettük szemügyre, ahol a hat leglátványosabb erősséget ajánljuk. Hollókő már kompakt egészként tekinthető meg, Egerben folyamatosak a felújítások, míg Diósgyőrt pedig szinte teljesen újjászületve 2026 tavaszától látogathatjuk. De izgalmas kaland Sirok, Szádvár és Szerencs megtekintése is.

Diósgyőr

Az 1300-as évek első felében kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár kiépítése, amely Nagy Lajos király uralma alatt királyi székhely lett. 1526-ig számos királyné vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették a királynék váraként. A mohácsi csata Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, a közeli Eger eleste után végvárrá alakult a 16. század végén. 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Majd hosszú évszázadok után a diósgyőri vár felújítása is elkezdődött: még az 1960-as években végeztek állagmegóvó munkálatokat, és akkori szemléletnek megfelelően romos állapotban konzerválták. Majd 2014-ben befejeződött egy korszakalkotó felújítási hullám. A rekonstrukció első etapjának eredményeként tornyai között három palotaszárny újjáépült, amelyben helyet kapott Közép-Európa legnagyobb lovagterme, egy várkápolna és a királynék lakóterme. Majd némi szünet után még nagyobb lendülettel folytatódtak a megújítási munkálatok. 

A külső várfalak is visszaépültek, időközben azonban statikai problémák merültek fel a tornyokkal és falakkal kapcsolatban, emiatt egy időre megtorpant a rekonstrukció. Majd újabb pénzügyi források érkeztek, és folytatódott a felújítás. Hamarosan finisébe érkezik a gigantikus vállalkozás, többek között már a külső várteraszok, tetőszerkezetek kiépítése zajlik. A csúszások után a tervek szerint 2026 tavaszán kerül átadásra a megújult műemlék.

A diósgyőri vár újjáépítése teljesen új irányt jelez a magyar műemlékvédelem gyakorlatában, hiszen a korábbi évtizedekben a romokat csupán konzerválták, rosszabb esetben betonnal öntötték le, és ezt állagmegóvásnak hívták. Persze a megújult vár esztétikai megjelenése megosztja az embereket: sokan romos vagy félromos állapotában tartották hitelesebbnek a várat. Míg mások szerint a török mészkőlapokkal burkolt külső vár történelemhamisítás, de hát nyilván nincs információjuk arról, hogy akkoriban milyen küllemmel is rendelkezett az erősség. Pedig ugyan nem Nagy Lajos korában, de a 15-16. században már valóban megépítették azt a várat, amelyre hasonlít a rekonstrukció eredménye.

Eger

Az egri Várhegyen a 13. században csak kisebb erősség volt, a magas kőfalakat a tatárjárás után az országos újjáépítés részeként emelték. A végvárrendszer fontos tagját a 16. század első felében külső és belső részre osztották, a védműveket korszerűsítették. 1552-ben Dobó István vezetésével megállították a török sereget, később mégis elfoglalták az erősséget. 1687 után a vár katonai szerepe megszűnt, kicsit később részben felrobbantották. Az elkövetkező évszázadokban a vár romos állapotban maradt, először az 1920-30-as években zajlottak helyreállítási munkálatok, később a gótikus palotaszárnyat újjáépítették, a kazamatákat is járhatóvá tették.

Majd 2010 után az „Az egri vár és erődrendszer turisztikai fejlesztése” projekt keretében új erőre kapott a rekonstrukció, így különösen látványos a gótikus palota megújítása modern kiállítótérként. Többek között megújult és látogathatóvá vált a Szép bástya, a Török kert, helyreállították a kálváriát, létrejött egy új sétány, nagy jelentőségű fejlesztés történt a kazamatákban is, illetve helyreállították a Zárkándy-bástyát. 

A 2016-2023 között zajló rekonstrukció során a Török kert feletti magas várfalat új támfallal biztosították. A Hyppolit-kapu egykori őrházának romját védőtetővel konzerválták, míg az új fogadóépület szerepéhez illő hangsúlyt kapott. A korábban erősen csonkolt állapotban helyreállított Varkoch-kaputorony eredeti falait felmagasították, illetve a korábban jelentéktelen Zászlódomb lett a vár egyik legfontosabb attrakciós eleme. 

A helyreállítások központi elemeként a már említett Szép bástya teljesen megújult, helyreállították az egykori ágyúdomb falait. Azonban 2021-ben jelentős támfalomlás történt a tövében, most annak teljes helyreállítását tervezik, hogy 2026-ban már látogathatóvá váljon a turisták számára. Illetve még az alsó várudvar környezetrendezését is elvégzik, valamint foglalkoznak a Tömlöc bástyával is, hiszen itt a lezárások miatt nem körbejárható a vár. A dézsmapince állapotát szintén javítják, és a teljes pincerendszert helyreállítják.

Hollókő

Világörökségi helyszínen, Nógrádban található a hollókői vár, amely igazi kuriózum az erősségek között, hiszen magas falaival egy lovagvárat formál a maga romantikus sziluettjével. A várat a tatárjárás után építették, a 14. század elején már források emlékeznek meg róla. A török fenyegetés miatt megerősítették, nem is tudták elfoglalni. A Rákóczi-szabadságharc után a Habsburgok a várat ugyan nem rombolták le teljesen, de elhagyatottá vált. Az évszázadok alatt romos állapotba került, a köveit szokás szerint a falu lakói felhasználták az építkezésekhez.

1966-ban kezdődött meg a lovagvár régészeti feltárása, majd fokozatosan megerősítették a vár falait és helyreállításokat végeztek. Majd az ófalu és környezete a várral együtt világörökségi státuszt kapott 1987-ben, mint élő népi falu és kulturális táj. Az első nagyobb rekonstrukció lezárásaként 1996-ban nyitották meg a várat a nagyközönség előtt. 2014 nyarán újabb felújítások kezdődtek, különösen az Öregtorony és az alsó vár gazdasági épületein.

Később a vár történetének legnagyobb rekonstrukciós munkálatai 2020-2023 között zajlottak a „Hollókői Ófalu és Vár turisztikai fejlesztése” projekt keretein belül. Ennek részeként megújult az Ófalu, ahol gasztrotörténeti kiállítótér, főzőiskola és vendéglátóhelyek épültek. De látogathatóvá vált a 700 éves Öregtorony is sisaktetővel, illetve eredeti magasságában új szint jött létre. Megerősítették és stabilizálták a várfalakat, helyreállították a középső falszorost és a felsővári lépcsőházakat. A felső palotarészen új fedett emeletet alakítottak ki kiállítótérrel, lovagteremmel és kápolnával. 

Az alsóvárban a 16. században épült gazdasági épületek is részben megújultak. Tavaly még az ófalu mellett itt is történtek újabb kiegészítő fejlesztések, így az interaktív vártörténeti kiállítás mellett középkori szabadulószoba is várja a vendégeket, akik újonnan kialakított látogatói útvonalon járhatják be a vár minden szintjét. A rekonstrukció célja az volt, hogy egy autentikus, 14–15. századi várképet mutathassanak be a nagyközönség számára. 

Szádvár, Sirok és Szerencs

A fent említett híres várak mellett az Északi-középhegység tele van elhagyatott történelmi kincsekkel, félig lerombolt erősségekkel. Számtalan helységet említhetnénk, így Kisvárdán gyújtogatás, elszámolási viták akadályozzák a felújítást, de a Börzsönyben Drégely is várja, hogy egyszer beletegyék a szükséges forrásokat a megújításba. De megérne egy misét Kisnána, Buják, Salgó, Fejérkő, Nógrád, Ónod erőssége, és sorolhatnánk. Még három várat röviden megemlítünk, mert szintén izgalmas kirándulás célpontjai lehetnek.

A szerencsi Rákóczi-vár szerencsére sokkal jobb állapotban vészelte át a történelem viharait, mint más erősségek. Még 1979 és 1991 között felújították, késő reneszánsz stílusúvá formálták az építményt. A 2011-es renoválási munkálatok során a vár déli szárnyát teljesen rekonstruálták, átalakították a szállodaként működő külső vár helyiségeit, és a teljes épületen kicserélték a tetőzetet. Majd a 2020-as évek újabb munkálatait követően történelmi és élménycentrikus tér vált az erősségből, amely egyre inkább vonzza a látogatókat.

A szlovák határ mellett a Szögliget határában elhelyezkedő Szádvár részleges megújítása is megtörtént, új sétányokat, lépcsőket alakítottak ki, így a hatalmas területen elhelyezkedő rom bejárható. A vár kálváriáját ismerjük: már majdnem elnyelte a természet, és végleg az enyészeté lett, amikor várbaráti kör alakult, és fokozatosan szabadították ki a romokat.

Felújították részlegesen a siroki várat is Eger közelében, így már zárható lett az építmény és több látványosság is fogadja az érdeklődőket. Barlangvárnak is hívják, amely különleges megoldásokkal épült, hiszen nemcsak a várhegyen, hanem a vár belsejében is kialakítottak helyiségeket: hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket.

A hazai vármustránk első része:

Ezeket a fantasztikus várakat nézhetjük meg a legvadregényesebb magyar hegységben