Budapesten 100 ezren nappali tagozatos hallgató tanul, közülük 40 ezren a családi otthontól távol, így albérletre, saját lakás vásárlásra, vagy kollégiumi ellátásra szorulnak. Tovább növeli a lakhelyet keresők számát az a tény, hogy a legtöbb felsőoktatásba bekerült fiatal jellemzően ezekben az években a családi otthont is feladva akár albérletbe, vagy kollégiumba költözik.

A bérleti piac (hasonlóan az adásvételekhez) több alszegmensre tagolódik. A budapesti bérleti piac legfelső részét a luxuskategóriájú lakóingatlanok jelentik, ezek jellemzően budai lakóházak vagy 100 négyzetméter feletti, kiemelt szolgáltatási színvonalat nyújtó budai vagy Dunához közeli, belső kerületi, vagy kiemelt építészeti környezetben lévő (pl. Andrássy út) luxuslakások, tetőbeépítések, kisebb számban egyedi loftlakások. A piaci bérlakás-kereslet másik végletében az anyagi helyzet nem teszi lehetővé a lakásvásárlást, a lakhatás megoldása hosszabb távon is beláthatóan a bérlakáspiac, amennyiben a háztartás nem szorul rá (nem jogosult) az önkormányzati bérlakás kínálatra - olvasható az FHB Otthontérkép elemzésében.

A diákoknál csak a harmadik szempont a komfort

A felsőoktatásban tanuló bérlők ehhez képest köztes helyzetet jelentenek. Élethelyzetükből adódóan költségvetési korlátjuk (bérleti díj és rezsi) merev, de ennek keretein belül a legfontosabb választási szempont esetükben az iskola (később: munkahely) közelsége. Tapasztalatok alapján a lakás komfortértéke a harmadik szempont. Ebből következik a tipikus bérlői helyzet, hogy több fiatal bérel egy lakást annak érdekében, hogy a három szempont optimális összetételben érvényesülhessen megosztva így a bérleti díjat és a költségeket.

Ilyen kiadáskor az ingatlan beosztásában kedvező a több, önállóan megközelíthető hálószoba és az ehhez kapcsolódó saját fürdőszoba (mely a hazai kínálatban még ritka). Az elemzés megállapításai a www.otthonterkep.hu oldalon elérhető egy négyzetméterre jutó bérleti díjakkal is összecsengenek.

Budapest belső kerületeiben (V., VI.,VII.) a fajlagos bérleti árak kizárólag Buda frekventált területeitől maradnak el, ez a kiváló elhelyezkedéssel, közlekedési, szórakozási lehetőségekkel és nem utolsó sorban a közelben található jelentős felsőoktatási intézményekkel magyarázható.

Itt a legolcsóbb a kiadó lakás

A négyzetméterenkénti  1200 forint alatti bérleti díjával a IV. kerület a legolcsóbb, ahol általában 65 négyzetméter körüli lakásokat kínálnak bérletre, amit a metrótól távolabb eső részektől a belvárosig akár egy óránál hosszabb ideig tartó út magyarázhat. Nem sokkal magasabbak a fajlagos bérleti díjak a XV., XVII., XXI., és XXIII. kerületben sem.

A "jó közlekedésű", ugyanakkor zöldövezeti, pasaréti, rózsadombi, naphegyi és gellérthegyi lakóingatlanok bérleti díja fajlagosan az alsó harmadba tartozó kerületeknek jellemzően duplája, azaz 2400 forint körül alakul.

A budai zöldövezetben akkor is jellemzőek a magas bérleti díjak, ha a városrész nehezebben közelíthető meg, ilyen például a II/A kerület. Ezek a városrészek olyan bérlők körében kedveltek, akik közül akár csak az egyik családtag jár be minden nap a belvárosba.

A külföldiek 100 ezer fölött is áldoznak havonta

Az egyetemisták között is akadnak módosabb bérlők, például a Budapesten tanuló külföldi hallgatók sokszor megengedhetik maguknak a kivételes elhelyezkedésű budai, Duna parti, zöldövezeti lakásokat, vagy kiemelt építészeti környezetben lévő (pl. Andrássy út) luxuslakások, tetőbeépítések, kisebb számban egyedi loftlakások, melyekhez igen gyakran kifejezetten igényes belső kialakítást várnak el. Ezért viszont hajlandóak havi 100 ezer forintnál is többet fizetni (Budapesten az egyetemisták lakásbérleteire inkább az 50-90 ezres bérleti díjak jellemzőek).

A rezsin sokat lehet spórolni

A rezsi és a közös költségek meg is duplázhatják a havi lakhatási költségeket, az FHB adatai szerint ez a költség általában a bérleti díjon felül, annak mintegy harmadát teszi ki, azaz egy 90 ezer forintos bérlemény esetében, nagyjából 20 ezer forintnyi energiaköltségre és 10 ezer forintnyi közös költségre lehet számítani.

Jobb szigeteléssel, takarékos fűtéssel és használati melegvízzel évente 150-200 ezer forint is megtakarítható, s számít a közös költségből a társasház felújítási alapjába szánt hányad is, amiről bérlőként is tanácsos tájékozódni. A luxushoz közelebb eső, felsőbb kategóriákban a társasházak extra szolgáltatásai is igencsak megnövelhetik a közös költséget.

Komfort, félkomfort, összkomfort

Az elemzés szerint az adásvételi piaccal szemben a bérlemények jellemzően felújítottak, vagy új építésűek,  túlnyomó részt összkomfortosak, de jelentős százalékban található közöttük dupla-, vagy luxus komfort fokozatú lakás is. Jelentős részük bútorozottan és a szükséges gépészeti eszközökkel együtt kerül piacra.