A leggyakoribb problémát az ingatlanok jogi státusza okozza. Számos vásárló csak a banki értékbecslés szakaszában szembesül azzal, hogy a kiválasztott otthon a tulajdoni lapon nem lakóházként, hanem például üdülőként vagy gazdasági épületként szerepel, ami az Otthon Start esetében azonnali elutasítást jelent.

Hasonlóan kritikus a térképmásolat és a valóság összhangja: egy be nem jelentett bővítés vagy egy utólagosan hozzáépített helyiség feltüntetésének hiánya megállíthatja a hitelfolyamatot, amíg a tulajdonos nem rendezi a jogi helyzetet.

Bár a jogszabály elméletben lehetővé teszi a 10 százalékos önerőt az első lakásszerzők számára, ez a gyakorlatban nem jelent automatikus garanciát. A bankok saját kockázatkezelési szabályai felülírhatják ezt a lehetőséget, különösen a kisebb települések vagy a kedvezőtlenebb energetikai besorolású ingatlanok esetében, ahol a pénzintézetek továbbra is elvárhatják a 20 százalékos vagy magasabb saját erőt.

Emellett a „20 százalékos szabály” is sokszor okoz meglepetést: ha a vételár több mint egyötödével haladja meg a bank által megállapított forgalmi értéket, az ügylet nem finanszírozható a támogatott hitelből, és a különbözet önerőből történő pótlására sincs mód.

A határon túl dolgozók számára az Otthon Start szabályozása értelmében kizárólag a szomszédos országokból származó TB-jogviszony fogadható el, ráadásul a bankok többsége jelentős „diszkontot” alkalmaz a külföldi bérek számításakor. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tényleges nettó jövedelemnek sokszor csak a 70-90 százalékát veszik figyelembe, ami drasztikusan lecsökkentheti a maximálisan felvehető hitelösszeget.

„Azt javasoljuk, hogy az érdeklődők még a kötelezettségvállalás előtt alaposan vizsgálják meg az ingatlan tulajdoni lapját és a térképmásolatot, valamint kérjenek banki előbírálatot és előzetes értékbecslést is. Ez a fajta tudatosság segít abban, hogy a vételár kifizetésének pillanatában már ne legyenek kérdőjelek a finanszírozhatóság vagy a saját erő mértéke körül. A cél az, hogy a jogszabály adta lehetőségek és a banki bírálati szempontok már a folyamat legelején találkozzanak, minimalizálva ezzel a tranzakciós kockázatokat, beleértve akár a foglaló elvesztését” – összegzi a tapasztalatokat Garam Dániel, a money.hu hitelszakértője.