A NAPI Gazdaság információi szerint már az előző évben is többször szabtak ki büntetést, mert a tulajdonos – jó magyar szokás szerint – nem vette fel a kapcsolatot a helyi turisztikai kirendeltséggel és nem fizetett idegenforgalmi adót. Idén azonban már nem lehet ilyen könnyen megúszni a hasonló eseteket. Az előírás szerint ugyanis ha valaki nem szerezte meg a horvát külügyminisztériumtól a szükséges engedélyt (amire jó esetben egy évet kell várni, de nem ritka a két-három év sem), akkor ingatlanját nem adhatja bérbe. Ha mégis ezt teszi vagy akár magát, családját, vendégét nem kontrolláltatja, akkor a nyaralóban tartózkodót kiutasíthatják az országból, az ingatlant pedig lepecsételhetik. Aki Horvátországban fektet be, az igazi kalandtúrára indul – mondta a lap érdeklődésére Zsiday Mariann, a Vodicében kirendeltséget fenntartó Adria Ingatlan Centrum irodavezetője. Az építési szabályok három-négy havonta változnak, de a jogi dzsungelen kívül a helyi mentalitás is nehezíti a dolgokat. Czibere Ilona, a Mitropa Kft. ügyvezető igazgatója szerint a legjobb az lenne, ha honfitársaink belátnák: Horvátország egyszerűen nem befektetési terep. Arra való, hogy valaki saját ingatlanában két és fél ragyogó hónapot eltöltsön, de ebben az esetben is jól meg kell gondolni, kitől és hogyan vásárol. Czibere egyik régebbi ügyfele a mostani bontás egyik szenvedő alanya, aki elmondta: az ingatlant egy magyar érdekeltségű, de Horvátországban bejegyzett, eredetileg sportszergyártásra szakosodott cégtől vásárolta. A szóba jöhető lakások katalógusát 20-30 ezer forintért adták át, az ingatlanokat azonban a piaci ár harmadáért kínálták. Helyi ingatlanosoktól úgy értesültünk, hogy az új horvát kormány hivatalba lépése után nyilvánvalóvá vált, hogy az építési törvényeket be fogják tartatni. A bontások már egy évvel ezelőtt elkezdődtek, de akkor csak horvát tulajdonosokat ért ez a csapás. Most egyébként már napokkal az események előtt az egész környéken megjelentek olyan – horvát nyelvű – plakátok, amelyek a bontásról tájékoztattak. Azt, hogy a külföldi ingatlanok vételére milyen hatással lesznek ezek az események, a két szakember ellentétesen ítéli meg. Zsiday úgy véli, hogy elkerülhetetlen a negatív hatás, míg Czibere arra számít, hogy a magyarok most talán leszoknak az „egyéni akciókról”, és vásárlásaikhoz profi irodák segítségét veszik inkább igénybe. Ha külföldön akarunk ingatlant vásárolni, egyébként sem árt előzőleg alaposan tájékozódni a kiszemelt ország jogszabályairól, illetve szakember, például ingatlanközvetítő segítségét igénybe venni a tranzakcióhoz. Horvátországban például a magyarok csak úgy vásárolhatnak ingatlant, ha a horvát igazságügyi miniszter véleményezése alapján a horvát külügyminiszter hozzájárulását előzetesen megszerezték. Ez lassú folyamat, így nyilván sokan megkerülik a szabályt, bár a horvát hatóságok szerint a többség betartja a rendelkezést. (Az engedély nélküli vásárlás sokat ronthat pozíciónkon, ha később kiderül, hogy ingatlanunk nem szabályosan épült.) Különösen résen kell lenni, amikor a kiszemelt ingatlan tulajdonosi hátterét, illetve a szükséges engedélyek meglétét ellenőrizzük. Rengeteg ingatlan helyzete nem megfelelően rendezett a földhivataloknál, a nyilvántartások akár éves csúszásban is lehetnek, így könnyen előfordulhat, hogy olyan épületet veszünk, melynek szerb tulajdonosát a háború alatt elüldözték, s olyantól vásárolunk, aki nem is adhatná el a házat. Igen sok a szabálytalanul vagy engedély nélkül felhúzott ingatlan, így némi utánjárással sok fejfájást spórolhatunk meg. A legtöbb egykori szocialista országban szintén lemaradásban vannak a földhivatalok, így például a magyar befektetők körében kedvelt Romániában vagy Bulgáriában is. Ezekben az országokban is komoly körültekintést igényel az ingatlanvásárlás, érdemes addig keresni, amíg olyat találunk, melynek rendezettek a tulajdoni viszonyai. Emellett például Horvátországhoz hasonlóan Bulgáriában is törvény korlátozza a közvetlen part menti sáv beépíthetőségét, így a Vir szigetihez hasonló incidensek elkerüléséhez ezzel is számolni kell. A magyar magánszemélyek számára is elérhető ingatlanpiacok többségén vannak olyan speciális helyzetek vagy szabályok, amelyekkel tisztában kell lennünk. Jó példa erre Észak-Ciprus, ahol mind a mai napig sok olyan eladó telek és ház van, melynek görög tulajdonosát a háború során üldözték el. Ha ilyen ingatlant veszünk, s eredeti tulajdonosa erről tudomást szerez, akkor ellenünk is indíthat kártérítési pert, s esetleg jóval többet is veszthetünk az Észak-Ciprusban befektetett összegnél. A horvát hatóságok a napokban megkezdték annak a Vir szigeten található 48 háznak a bontását, amely engedély nélkül épült. Az ingatlanok közül 18 van magyar tulajdonban, mivel azonban többlakásos apartmanházakról van szó, akár 200-300 család is érintett lehet, az anyagi kár pedig több száz millió forintra rúghat. Vir szigetén több ezer engedély nélkül épült ház van, a hatóságok azonban csak azokat bontják le, amelyek a tengerparttól mért 70 méteren belül vannak, ebben a sávban ugyanis 2004 óta egyáltalán nem lehet építkezni Horvátországban. (Az épületek tulajdonosai közül többen is arra hivatkoznak, hogy házuk még 2003 előtt épült, ez azonban semmit sem jelent, hiszen ezek az ingatlanok sem kaptak építési és fennmaradási engedélyt.) Marina Matulovic-Dropulic környezetvédelmi és építésügyi miniszter kijelentése szerint a nem a parti sávban épült házak helyzetét meg kívánják oldani, a sziget rendezési tervének kidolgozásakor ezekkel az épületekkel már számolnak, s így az ingatlanok végül megkapják majd a fennmaradási engedélyt. A Vir szigeti bontások egyébként nem az elsők és nem is az utolsók a sorban. A horvát hatóságok áprilisban Isztrián „razziáztak", ott nyolc ház elbontásáról döntöttek, a nyár folyamán pedig a szigetvilág kerül sorra, Rabon, Hvaron, Korculán, Pasmanon és Losinjban terveznek szigorú ellenőrzést.