A 2027-es Európa Zöld Fővárosa cím – melyet a 100 ezer lakos feletti városok kaphatnak meg – döntősei: Debrecen (Magyarország), Heilbronn (Németország) és Klagenfurt (Ausztria). A 2027-es Európai Zöld Levél cím döntősei – 20 ezer lakosú vagy annál nagyobb lakosságú városok – pedig Assen (Hollandia), Benidorm (Spanyolország), Saint-Quentin (Franciaország) és Siena (Olaszország).

Debrecen élen jár a fenntarthatóságban, és a legmagasabb pontszámot érte el az Európa Zöld Fővárosa 2027 címért versengő döntősök között. A magyar város kiemelkedik a biodiverzitás, a zöldterületek és a fenntartható földhasználat, valamint a hulladék és a körforgásos gazdaság terén. Debrecen a zöldfelületek 16 százalékos növelésével és több ezer fa ültetésével javította városi környezetét a város mikroklímájának javítása érdekében

– értékelte a debreceni pályázatot az Európai Bizottság.

A városokat az éghajlatváltozás, a szennyezés és a biológiai sokféleség csökkenésének hármas bolygószintű válságával kapcsolatos városi környezeti kihívások kezelésében elért eredményeik és ambícióik alapján választották ki. Ezek a városok példamutató módon tevékenykednek annak érdekében, hogy egészségesebb, fenntarthatóbb környezetet teremtsenek polgáraik számára.

Az Európa Zöld Fővárosa és az Európai Zöld Levél cím odaítélésekor Európa legjobb fenntartható városainak eredményeit vizsgálják hét környezetvédelmi területen:

  1. levegőminőség;
  2. vízgazdálkodás;
  3. biodiverzitás;
  4. zöldterületek és fenntartható földhasználat;
  5. hulladék és körforgásos gazdaság;
  6. zajártalom;
  7. az éghajlatváltozás mérséklése; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás.

Október elején a döntőbe jutott városok egy nemzetközi zsűri előtt mutatják be a kommunikációs stratégiájukat, valamint cselekvési tervet arról, hogyan kívánják teljesíteni az Európa Zöld Fővárosa díj kritériumait.

Október 2-án pedig egy ünnepi díjátadó keretében hirdetik ki a győztest Vilniusban. Az Európa Zöld Fővárosa győztese 600 ezer eurós jutalmat kap.

Mit tett Debrecen a fenntartható városért?

2019-ben hirdette meg a városvezetés az új környezetpolitikát, amellyel kezdetét vette a fenntarthatóság és a zöld ügyek tekintetében az a szemléletváltás, amely megalapozta az Európa Zöld Fővárosa cím megpályázását.

Az elmúlt évek alatt fiatal helyi szakemberekből megalakult a Zöld Munkacsoport, elindult a Future of Debrecen mozgalom, többek között 10 ezer fát ültettek el a városban és már megkezdődött az újabb 10 ezer fa ültetése is.

A Civaqua-program keretein belül elért a víz a Tócóig, zöld buszok álltak forgalomba, a Zöld Őrszem Környezeti Ellenőrző Rendszer megkezdte a működését, esővízgyűjtő hordókat és komposztálóedényeket kaptak a debreceniek, számos szemléletformáló esemény segítette a debreceniek zöld gondolkodásának formálását.

A Debreceni Egyetem és a város közötti együttműködés keretében elkészült a Zöld Kódex, amely ötvözi a város legfontosabb stratégiáit és megfogalmaz 50 fenntarthatóságot szolgáló intézkedést. Ezeket a debreceniek rangsorolták aszerint, hogy mennyire szolgálja a jóllétüket és tartják azt fontosnak a városi életminőség szempontjából.

Az Európa Zöld Fővárosa 2027 cím megpályázása a szavazatok alapján a hetedik legtámogatottabbnak bizonyult.