Az európai szemeszter célja, hogy hozzájáruljon számos területen a térség gazdasági és pénzügyi stabilitásához. A szemeszter évente ismétlődő folyamat, amelynek során az uniós tagállamok közösen megvitatják gazdasági és költségvetési stratégiáikat, amelyek alapján az Európai Bizottság elemzéseket, országjelentéseket és országspecifikus ajánlásokat készít, írja az Oeconomus legújabb elemzésében.

EU-ajánlások a lakáspolitikában

Az országspecifikus ajánlásokban és bizottsági országjelentésekben több pontban is felvetődött a magyar lakáspolitika. A 2024/2025-ös ajánlások különösen hangsúlyozták a „piaci torzító hatások” csökkentését. Például a Tanács javasolta, hogy Magyarország fokozatosan szüntesse meg a még fennálló ár- és kamatplafonokat, és hajtson végre célzottan az alacsony jövedelmű háztartásokat támogató intézkedéseket a lakásszektorban.

Az ajánlás ugyancsak hangsúlyozta azt is, hogy a magyar háztartások 10 százaléka költi a jövedelmük több mint 40 százalékát lakhatásra, amelyet az ajánlás a „célzott támogatások hiányára” vezetett vissza. Összességében az EU az ajánlásaiban inkább a makrogazdasági fenntarthatóságot és a piaci verseny fokozását szorgalmazta, és rámutatott arra, hogy a magyar lakáspiac állami támogatásai hosszú távon piactorzító hatásúak lehetnek.

Magyar válasz és intézkedések

A magyar kormány szerint az ilyen mértékű állami beavatkozás szükségszerű a magyar lakosság életszínvonalának javítása érdekében, különös tekintettel a fiatalokra és a családokra, vagy a családot alapítani vágyókra.

De nemcsak a támogatások bővültek, hanem a nemzetgazdaság beruházásai is a lakáspiacon, amelyhez számos program hozzájárult. Az elmúlt évtizedben számos támogatási programot vezettek be vagy bővítettek, amelyek közül több nemcsak a keresleti, hanem a kínálati oldalt is serkenti. 

A kormány intézkedéseinek következtében jelentősen megnőtt a lakáshitelezés mértéke Magyarországon, hiszen a drága piaci hitel helyett kedvező feltételeket biztosított az állam elsősorban a családok vagy családot alapítani vágyók számára.

Nemzetközi kitekintés

A magyar lakáspolitika néhány megközelítése eltér a nyugat-európai gyakorlat többségétől. Míg az EU számos tagállama főként a bérlakás-programokra és a szociális lakhatási támogatásokra épít, Magyarország a háztartások támogatását és a piaci szereplők ösztönzését egyaránt alkalmazza. Nem véletlen, hiszen Magyarországon a világon az egyik legmagasabb a lakástulajdonlás aránya: a lakosság több mint 90 százaléka rendelkezik saját ingatlannal.

A lakásvásárlókra szabott, széles körű adókedvezmények és támogatások (pl. csok), valamint a kamattámogatott hitelek olyan mértékű állami beavatkozásnak számítanak, amellyel kevés EU-ország vetekszik. Nyugat-európai viszonylatban ritkábbak a Magyarországra jellemző, ingatlantulajdon szerzését elősegítő programok, inkább a bérlőtámogatási formák vannak jelen.

Mindazonáltal több uniós ország is bevezetett különféle családtámogatásokat, azonban a hazai eszközök kombinációja jóval sokrétűbb és kedvezőbb feltételeket biztosítanak a magyarok számára.

Következtetések

A magyar lakáspiac és lakáspolitika az elmúlt években kiemelt szerepet kapott, főként a fiatalok és a családok lakhatásának biztosítása érdekében. A kormány több intézkedéssel (csok, Otthon Start Program stb.) segíti elő a lakástulajdon-szerzést, míg az EU a piaci torzítások csökkentését ajánlja és a célzott, alacsony jövedelműeket támogató intézkedéseket sürgeti.

Az új programok, mint például a Lakhatási Tőkeprogram a kínálat bővítését és a lakásépítések felgyorsítását célozzák. Míg az Otthon Start Program nemcsak a keresleti oldal serkentésében, de a kínálat bővítésében is nagy szerepet játszik. Amennyiben az Otthon Start hatásai a várt módon érvényesülnek, fellendülés veheti kezdetét.

A hazai ingatlanpiac történetében kétségkívül fontos mérföldkő lehet az Otthon Start Program, amely rövid távon a lakáspiacra, hosszabb távon pedig a gazdaság egészére is komoly hatást gyakorolhat.