A nagyobb városok legkorosabb belső területei az elmúlt húsz-huszonöt évben lassú pusztulásnak indultak és az átmeneti övezetek állaga is fokozatosan romlik. A folyamat megállítására a hetvenes-nyolcvanas években elsőként Németországban és Franciaországban indultak el városmegújító programok, majd a külföldi példák hatása a nyolcvanas évek végére elérte Magyarországot is. Elsőként a fővárosiak közül a ferencvárosi önkormányzat döntött nagyszabású városfejlesztési akció beindításáról és francia mintára köz- és magántőkét egyesítő társaság létrehozásáról. Az akkor 70 millió forint alaptőkével megalakult SEM IX. Rt. (amelynek 51 százalékban az önkormányzat, 24,5 százalékban az OTP Rt. és ugyanekkora hányaddal a Caisse des Dépots et Consignations francia bank a tulajdonosa) meghatározta a 2015-ig tartó feladatokat és kijelölte a felújításba bekapcsolandó területeket. A társaság több mint tízéves munkája eredményeként elmondható: az önkormányzat döntése alapján a kijelölt akcióterületen belül (a Ferenc körút-Üllői út-Haller utca-Mester utca által határolt rész) található üres, illetve bontással szabaddá tett telkeket értékesítették, a bevételt pedig a városrendezési munkákra fordították, így mára a Középső-Ferencváros rehabilitációjának mintegy felével már elkészültek. Az idén folytatódnak a városrész házfelújításai, melynek költségeihez a kerület e célra szánt forrásai mellett az Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése elnevezésű PHARE-programból a közelmúltban elnyert közel 120 millió forint értékű támogatás is hozzájárul. Az elkövetkező hónapokban a Liliom, az Angyal és a Tompa utcákban újulnak meg a házak. Az elképzelés szerint a területet érintő legfőbb program a Ferenc körút-Üllői út-Haller utca-Mester utca által körülvett városrészre terjed ki, s a végrehajtásnak három fő vonulatát határozták meg. Az egyik az önkormányzati tulajdonú lakóépületek teljes felújítása, melynek eredményeként korszerű, komfortos, új otthonokat alakítanak ki. Ezeket a munkálatokat minden esetben egyeztették az ott élőkkel, akiknek ez időre átmeneti vagy végleges lakást biztosítottak. A másik az infrastruktúra fejlesztése, közterületek, zöldterületek, parkok kialakítása, valamint a már meglévők megújítása. A harmadik az elavult, felújításra már nem alkalmas lakó- és középületek lebontásával felszabadult építési területek értékesítése, amelyeken a befektetők lakó-, kereskedelmi, kulturális, idegenforgalmi és egyéb létesítményeket építenek. A területmegújulás ugyanakkor - Bukovszki András irodavezető szerint - nem lineárisan, hanem csomópontokból indulva, a Ferenc körúttól a felújított Tompa utcán keresztül haladva, folyamatosan terjed ki a Haller utca irányába. Jelenleg a legdinamikusabb fejlődés a Lenhossék park környékén tapasztalható, ahová a tavalyi év pályáztatásait is koncentrálták. Innen két irányban folytatódik a rehabilitáció. A képviselő-testület ugyanis 2003 decemberében a SEM IX. akcióterületének bővítéséről döntött, ami azt jelenti, hogy az idén a Mester utca-Haller utca-Soroksári út által határolt területen haladnak tovább. A Középső-Ferencváros rehabilitációjának célja a városrész értékmegőrző átalakítása, a lakásállomány struktúrájának javítása és ezen keresztül a negatív társadalmi folyamatok megállítása, illetve megfordítása. Az akció összehangolt tevékenységek sorozatából áll. Ilyen például a helyhatóság tulajdonában lévő lakóházak teljes felújítása önkormányzati lebonyolításban, valamint az infrastruktúra fejlesztése, közterületek, zöldterületek, parkok kialakítása, megújítása, s nem utolsósorban az elavult, nem felújítható épületek bontásával nyert építési telkek vállalkozók részére történő értékesítése. A ferencvárosi rehabilitációs programban az eddig eltelt több mint tíz év alatt számos eredmény született. Három éve fejeződött be például a Ráday és a Tompa utca teljes átépítése, elkészült egy új városközpont, a Lenhossék park, valamint lebontottak 160 épületet (1500 lakás), mintegy négymilliárd forintból elkészült 35 lakóépület (800 lakás) teljes felújítása, továbbá 20 épülettömb (500 lakás) részleges felújítása közel 0,5 milliárd forintból. Az infrastruktúrára fordított eddigi önkormányzati kiadások megközelítik a kétmilliárd forintot, a lakók elhelyezésére felhasznált, vásárolt vagy bérelt lakások értéke pedig az ötmilliárd forintot. Az 1992-2000 közötti időszakban 1200, míg 2000-től 2003-ig 1500 új lakás épült és újabb közel kétezernek a kialakítása van folyamatban. Ahogy terjeszkedik a megújulás, úgy lesz egyre népszerűbb a kerület. Míg 1997-ig egy forint önkormányzati ráfordításhoz két forint magántőke társult, addig mára a befektetők négy-öt forintját vonzza. Ezt alátámasztani látszik, hogy az önkormányzat az elmúlt évben 1600 építési engedélyt adott ki, melynek eredményeként az elkövetkező esztendőkben további szállodák, irodaházak, parkolóházak épülnek, sőt hangversenyterem és tornacsarnok, valamint a rehabilitációs időszak végére - a mintegy tizenöt év alatt - összesen 5500 új lakás készül.