A vármustránkat a Zempléni-hegység váraival kezdtük, majd az egész Északi-középhegységet vettük szemügyre.

De a magyar tenger és vonzáskörzetében is számos erősséget tekinthetünk meg, amelyek az elmúlt évtizedben látványos rekonstrukción estek át. A végeredmény pedig szokás szerint megosztja a nagyérdeműt. Változatos tájakon találhatók ezek az erősségek, hiszen a tó mentén, illetve a környező hegyekben is megcsodálhatunk néhány gyöngyszemet.

Kapcsolódó

Szigliget

A leglátványosabb vár természetesen a szigligeti, amelynek építését a tatárjárás után kezdték meg. Azon ritka kivételek közé tartozik, amelyet a törökök sohasem tudtak elfoglalni, azonban 1697-ben egy villámcsapás felrobbantotta a lőportornyot, és a vár nagy része megsemmisült. A XX. század közepétől kezdődött meg a fokozatos helyreállítás, majd az ezredfordulót követően nagyobb sebességbe kapcsolt a rekonstrukció.

2013 végére fejeződött be a legnagyobb felújítási ütem. Többek között zárhatóvá vált a vár, amely a turisztikai hasznosítás fontos mérföldköve. Statikailag megerősítették a veszélyes falszakaszokat, kiépült a főkapu. Majd fedést és oldalfalakat kaptak egyes terek, sőt, már a magasabb épületek is kezdenek hasonlítani az eredeti formavilágukra. Az újabb felújítási etap pedig 2021-ben fejeződött be.

Elkészült a Tóti-Lengyel kapu az ejtőrácsos kapuszerkezettel és a Török Bálint kaputorony, illetve az emeleti járószintet részlegesen visszaállították. A felsővárban elkészült a nyugati helyiségsor és az őrség szobája, visszaépítették a Bencéstornyot egy szint felfalazásával. Továbbá elkészült a palotaszárny, illetve az alsóvárban újabb kiszolgáló egységeket építettek.

Szigliget - Szigligeti Vár Hivatalos Oldala - Facebook
Kép: Szigliget - Szigligeti Vár Hivatalos Oldala - Facebook

Sümeg

Anno a balatoni településeken számos kisebb erősség vigyázta a környéket, de azok mára szinte teljesen eltűntek. Ellenben a Balaton-felvidéken több erősség is rosszabb vagy jobb állapotban vészelte át az évszázadokat. Köztük a sümegi a tatárjárás utáni nagy várépítési hullámban épült, amely a veszprémi püspökök védelmét szolgálta. A törökök sohasem tudták bevenni, de 1705-ben a Rákóczi-szabadságharc idején császári parancsra felgyújtották. A vár romos állapotba került, és többé nem építették újjá.

Az utóbbi évtizedekben azonban folyamatosan szépül-épül az erősség. Az első nagy felújítási körben, 2009–2011 között, megújultak a tornyok, a várkápolna, a tetőszerkezet, megerősítették a bástyákat, és renoválták a falakat. Azóta is számos épületrész megújult, és a mai napig folyamatosak a munkálatok. A legnagyobb mértékű felújítás a Nemzeti Kastély  és Várprogram keretében valósult meg, amely magában foglalta a keleti szárny teljes rekonstukcióját a kápolnától a Köves-bástyáig. 

2022-ben befejeződött a keleti palotaszárny tömegrekonstrukciója a várnagyi házzal, a középkori konyhával, a sütőházzal, a Csabi-toronnyal és a kaszárnya épületeivel. A későbbiekben cél még a nyugati szárny teljes rekonstruálása, hogy a vár ismét visszanyerje a XVII. századi arculatát. Szintén készül egy ferde lift a vároldalon, ami megkönnyítheti a feljutást a várdombra.

Kép: Sümeg - Sümegi Vár Facebook-oldal

Nagyvázsony

Kicsit ugrálunk a környéken, most jöjjön Nagyvázsony a Balaton-felvidéken Budapest felé haladva. A XV. század második felében építették az erősséget, amelynek leghíresebb ura Kinizsi Pál, Mátyás király legendás hadvezére volt, aki a várat 1472-ben kapta jutalmul a kenyérmezei győzelem után. Ő építtette az ikonikus lakótornyot, majd a vár több évszázaddal később, a XVIII. századtól funkcióját vesztette, és fokozatosan romlott az állapota.

Az erősségben 1954–1960 között végeztek nagy volumenű régészeti feltárásokat és állagmegóvási munkákat, amikor a várat műemléknek nyilvánították. Konzerválták a romokat, megerősítették az omladozó falakat. Majd a Nemzeti Várprogram keretében 2020 és 2023 között a rekonstrukció során a lakótornyot teljesen helyreállították, valamint a palotaszárnyat újraépítették két szint helyreállításával vasbeton maggal, csúcsíves árkádsorral loggiával.

A visszaépítés felkorbácsolta az indulatokat: természetesen ízlések és pofonok, és ehhez járulnak még a szakmai viták. Vagyis egy várfelújítás komplex kérdéskör, amelyet szinte lehetetlen minden igényt kielégítően megválaszolni. Itt a modern építészeti elemek, mint a műkő és a vakolt felületek következetesen elkülönülnek az eredeti struktúrától. Ugyanez a megoldás valósult meg Csókakőn korábban, amelynek miértjére nehéz választ adni, ráadásul esztétikailag sem stimmel.

Kép: Nagyvázsony - Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram Facebook-oldal

Veszprém

A Balaton-felvidék központi városa Veszprém, ahol szépen megmaradt a várnegyed és az erődítések egy része. A veszprémi várat még a X-XI. században kezdték el építeni, majd többször is megerősítették, különösen a török hódoltság idején, amikor a vár hosszú ostromokat vészelt át. A várat később barokk stílusban alakították át, majd jelentősen megrongálódott a Rákóczi-szabadságharc alatt. 

A XX-XXI. században több felújítási hullám indult el. A legjelentősebb rekonstrukció természetesen kapcsolódott a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa Programhoz, amely nem csak a várat, hanem az egész várnegyedet érintette. 2020 és 2025 között a várnegyed 18 műemléki épületének és környezetének megújítása zajlott, mintegy 35 ezer négyzetméter épített és 10 ezer négyzetméter szabad terület felújításával.

A felújítás első ütemében elkészültek az épületek homlokzatai és tetőszerkezetei, így például a Biró-Giczey Ház, a Körmendy Ház, a Szent Mihály Főszékesegyház és az Érseki Palota egyes terei megújulva várják a látogatókat. A várfalak sérült részeit is megerősítették és helyreállították, a védművek rekonstruálásával pedig visszaadták a vár eredeti erődítési jellegét, ezzel is növelve a látogatói élményt.

Kép: Veszprmém - Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Facebook-oldal

Várpalota

Már elhagyva a Balatont Budapest felé, a várpalotai Thury-vár esetében is látványos megújulást tapasztalhatunk. A vár a XIV. század második felében épült, amelynek legismertebb kapitánya Thury György volt, aki 1566-ban több török ostromot is visszavert. A XVII. században hosszabb ideig oszmán kézben volt, majd 1702-ben I. Lipót császár leromboltatta.

A vár egyes részeit az 1950 es évektől kezdve fokozatosan újították fel, különösen a kaputorony és a várudvar környéke kapott minőségi rekonstrukciót. A 2010-es évekre befejeződtek a felújítási munkálatok, amelynek során az erősség belső terei megújultak – a kiállítóterek, illetve a konferenciaterem –, de azóta is számos beruházás történt. 

Így 2016-ban visszaállították a vár előtti lejtős térfelület XVIII–XIX. századi geometriai viszonyait és az angolparkot. Eredetileg a belső vár maradt ránk, a külső védművek eltűntek vagy részben a földbe kerültek, ezért rekonstrukció során a várfal talajban lévő részeit ismét láthatóvá tették. A külső fal egyes részeit a középkori terepszintig, illetve a XVIII. századi rendezett terepszintig bontották vissza, a falazatot pedig a rendezett terepszint fölötti 60 cm magasságig egészítették ki. 

Kép: Várpalota - Thury Vár Facebook-oldal

Doba, Rezi, Csesznek és Csókakő

De még említsünk meg röviden néhány izgalmas erősséget! Sümegtől északra a dobai Somlói vár meglehetősen romos állapotban maradt ránk, így a megújítások is részbeni fejlesztést tartalmazhattak. 2022-ben az erősségben megújult a délnyugati kaszárnyaszárny és az oda vezető híd, a sütőház, ahol interaktív kiállítást rendeztek be, valamint megerősítették az alsóvárat.

Kép: Doba - Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram Facebook-oldal

A Keszthelyi-hegységben 2012-ben Rezi várromjában is zajlottak kisebb munkálatok, amelyek kőfal-rekonstrukciókat, illetve fa tetőszerkezet-építést jelentettek. Továbbá a korábbi omladozó falak helyett a meglévő szerkezetekre építve új, magasabb védőfalat hoztak létre.

A Kelet-Bakonyban található cseszneki várban szintén zajlottak munkálatok, de itt nagyon messze vagyunk attól, hogy a teljes várat újjáépítsék. Pedig itt viszonylag könnyebb dolgunk van, hiszen jóval a török idők után egy villámcsapás rongálta meg az erődítményt 1750 körül, amelyet aztán a tulajdonosok elhanyagoltak. A 2015-ös felújítási munkák során az alsóvár területén felépült az új fogadóépület, helyreállították az alsókaput, a felvezető út melletti támfalat és a keleti lezáró falat. Bízzunk a további fejlesztésekben!

Kép: Csesznek - NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Facebook-oldal

A közeli Székesfehérvár fölött, Csókakő esetében már korábban jelentős felújítások zajlottak: még 2013-ban készült el az új kaputorony a működő felvonóhíddal, majd 2014-ben átadták a kápolnát is. A kaputorony mellett megújult a hozzá kapcsolódó délnyugati várfalszakasz pártázattal, fa gyilokjáró folyosóval és feljáróval. Itt is törésvonalak keletkeztek a felújítás filozófiájával kapcsolatban, hiszen a romokhoz épített új részek elütnek, szinte hangsúlyozzák az utólagos toldást.

Mit nézhetünk meg a Balatontól délebbre?

Egy pillanatra tekintsünk a Balaton déli vonzáskörzetére is, ahol alig maradtak romok, éppen ezért érdemes kiemelni a Kerekiben található fehérkői várrom környékének megtisztítását és az odavezető sétányok, valamint egy pihenőterasz kiépítését.

Kép: Ozora - NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Facebook-oldal

A Balatontól délkeletre, a Duna irányában újabb gyöngyszemre bukkanhatunk, hiszen Ozorán található a reneszánsz Ozorai Pipo-várkastély. Még 2002-ben került sor a várkastély teljes restaurálására. 2014-ben folytatódtak a felújítási munkálatok, elkészült a második ütem, amelynek keretében helyreállították az egykori várfalat és szárazárkot, hidat alakítottak ki, létrehozták az Esterházy Fogadóközpontot. A remények szerint a közeli simontornyai várban is felújításokat láthatunk majd a jövőben.

A megújított hazai várakat bemutató sorozatunk további részei:

Ezeket a fantasztikus várakat nézhetjük meg a legvadregényesebb magyar hegységben

Jövőre végre megnézhetjük Magyarország új csodáját