A JPMorgan Chase új központja a Park Avenue 270. szám alatt egy igazi landmark épület, a modern építészet legújabb ikonja. A szomszédos 383 Madison és a 250 Park szám alatti ingatlanokkal együtt a vállalat gyakorlatilag egy több tömbből álló városi kampuszt hozott létre. A helyszín Midtown East Manhattanban, amely New York egyik legfontosabb üzleti központja felhőkarcolókkal, irodaházakkal és diplomáciai épületekkel.

Már a tervezést sem bízták a véletlenre, inkább Norman Fosterre, és a világhírű építész nem is okozott csalódást. Az általa tervezett 60 emeletes, 423 méter magas felhőkarcoló egy elképesztő építészeti teljesítmény, miközben megtestesíti a 21. század összes fenntarthatósági eredményét és felvonultatja a modern irodakultúra legújabb trendjeit.

Az épület jelenleg New York legnagyobb, teljesen karbonsemleges tornya, ahol összesen 232 ezer négyzetméternyi iroda- és közösségi területet alakítottak ki. Mindezek az elképesztő méretek hozzávetőlegesen 10-14 ezer alkalmazottnak biztosítanak munkateret.

JP Morgan Chase HQ Opened for Business in NYC.
byu/Marciu73 inskyscrapers

A komplexum nem csak a 21. század egyik szimbóluma Manhattanban, hanem az ingatlanpiac és az építészet új trendjeinek kvintesszenciája is, hiszen a vállalat korábbi székhelyének helyén épült fel. Vagyis a főhadiszállás valójában újraértelmezi, hogy mit is jelent ma egy vállalati központ, itt beszélhetünk a méretről, a technológiáról és a már említett fenntarthatóságról, miközben a múlt, a jelen és a jövő ugyanabban a térben biztosítja a folytonosságot.

Egyszerre posztmodern és régivágású

De ugyanígy fontos, hogy az ingatlanegyüttes hogyan illeszkedik a környező és a távolabbi városszövetbe, már csak azért is, mert a pandémia következményeként a világ újraértelmeze a munkaerő- és az irodapiacot, a home office immár szervesen együtt él a hibrid munkakultúrával. New York sokáig küzdött azzal, hogy a Manhattanban található irodaházak jelentős mértékben kiürültek, ami már azzal fenyegetett, hogy a belvárosi régiók elnéptelenednek.

Ez a tendencia pedig hosszabb távon a belvárosi szolgáltatások és életminőség rovására ment volna, ezért elkezdődött ezen városrészek új funkciókkal való megtöltése. Időközben az irodaházak üresedési rátája csökkenni kezdett, egyrészt sok épület multifunkcionális szerepet kapott, vagyis az irodafunkció helyett más szolgáltatások települtek a falak közé. Másrészt a Z generáció az elmagányosodás és a kiégés ellen úgy próbál védekezni, hogy ismét intenzívebben látogatja a munkahelyeket, ahol a közösségek virágoznak.

Manhattan irodapiaca

A Savills adatai szerint 2025-ben Manhattan irodabérleti piaca egy évtizedes távlatban a legerősebb első féléves teljesítményét produkálta. Június végéig több mint 2 millió négyzetméternyi bérbeadott területtel döntötte meg a tízéves csúcsot, vagyis az idei első félév meghaladja a 2014 óta mért összes első félév teljesítményét. A pozitív folyamatokat mutatja, hogy Manhattanban az üresedési ráta jelentősen csökkent, a korábbi 20 százalékról 17,2 százalékra. Ez az újjáéledés a kereslet széles körű fellendülését jelzi, megfordítva a világjárvány idején kialakult narratívát, miszerint csak a prémiumkategóriás irodaházak prosperálnak.

Vaskalaposok

Amikor a legtöbb vállalat csökkenti a jelenlétét a metropoliszok belvárosi zónáiban, a JPMorgan az új székházával jelzi, hogy továbbra is bízik Manhattanban, illetve általában New York globális pénzügyi és innovációs központi szerepében.

De azt is meg kell jegyzenünk, hogy Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója az átalakuló irodapiaci trendekkel szembe megy, hiszen régimódi nézetként az hirdeti: a dolgozók járjanak csak be az irodába minden nap. Vagyis kvázi negligálja a munkatársak valódi igényeit és a világban zajló folyamatokat, amelyek a hibrid modellt részesítik előnyben.

E megközelítés miatt hatalmas ellentétet feszül a cég fantasztikus létesítményei és a dolgozói elégedetlenség között, ami egyértelműen a jövőbeli kihívásokra is rávilágít. Dimon nem is titkolja, hogy azok, akik nem hajlandók betartani a cég irányelveit, jobban teszik, ha „más munkát keresnek”, ezzel tovább mélyítve a szakadékot a vezetőség és az alkalmazottak között.

Új idők és új trendek

De az új székház-projekt azt is bemutatja, hogyan fejlődött a vállalati irodapiac a világjárvány következtében. Az új torony egyetlen önálló ökoszisztémában ötvözi az egészséges környezetet, a technológiát és a kényelmet, amely a termelékenység hatékonyságát növelheti, vagyis a kényszer hatására az irodákba visszatérő dolgozók mégiscsak jól érezhetik magukat. 

A világos, nyitott terektől a légszűrő berendezéseken át az intelligens épületüzemeltetésig minden a legújabb építőipari és ingatlanfejlesztési tudást ötvözi. Teljesen karbonsemleges épületről beszélünk, ahogy már említettük, valamint jelentős a zöld területek aránya, a korszerű biztonsági rendszerekkel együtt pedig a biometrikus beléptetés (ujjlenyomat/szem-szkennelés) is a mindennapok része.

Manhattan nem halványulhat el

Ráadásul a komplexum megépítése az Egyesült Államok történetének legmagasabb bontási és újjáépítési projektjét jelenti, hiszen az újrahasznosított anyagok aránya eléri az elképesztő 97 százalékot, ezzel új fenntarthatósági mércét állítva fel a városrehabilitáció és a fejlesztési piac számára. 

Ez is bizonyítja, hogy még egy elöregedő irodaállománytól terhelt városban is lehet értelme az újrakezdésnek, a megújulásnak gazdasági és környezettudatos szempontból egyaránt. A Midtown East számára ez több mint egy felhőkarcoló, hiszen ez a megújulás prototípusa, amely összekapcsolja a hagyományt és a modernitást, illetve lendületet adhat a következő generációs irodaházaknak.