A bérleti díjak medián értéke a régi építésű fővárosi lakások esetében elérte a 295 ezer forintot az ingatlan.com adatbázisában, a közvetlenül a tulajdonosok által kínált használt ingatlanoknál a 255 ezret, szemben az új építésű otthonok 330 ezer forintos középértékével.

Míg a régebbi építésű lakások esetében a bérleti díj az utóbbi néhány hónapban tempósabban nőtt az újakhoz képest, az egy négyzetméterre jutó átlagos havi lakbért tekintve nem zárult az olló: az új építésű otthonok jóval drágábban adhatók ki, hiszen itt a tulajdonosok átlagosan 6800 Ft/m2, míg a régieknél valamivel több mint 5500 Ft/m2 bevétellel számolhatnak havonta.

Sőt, az új építésű stúdiólakások esetében például a havi 230 ezer forintos medián bérleti díjhoz közel 7200 Ft/m2-es fajlagos érték tartozik, ami mintegy 10 százalékkal magasabb, mint a két, illetve három hálószobás, szintén új építésű otthonok egy négyzetméterre jutó átlagos bérleti díja. A skála másik végén minden tekintetben a nagyobb, három vagy több hálószobás otthonok állnak, hiszen itt a 917 ezer forintos medián havi lakbérhez 8400 Ft/m2 feletti érték tartozik.

A bérleti díjak természetesen

  • nem csak a lakás nagyságától függenek,
  • hanem attól is, hogy melyik városrészről van szó,
  • milyen az infrastruktúra és a közösségi közlekedés,
  • vannak-e a közelben jelentősebb felsőoktatási intézmények, irodaházak stb.
  • Fontos a funkcionalitás, a hatékony alaprajz is, hiszen senki nem fizet szívesen egy nagyobb lakásért, ha tele van kihasználhatatlan területekkel.

Könnyebben kiadhatók a modern lakások

Mindemellett olyan tényezők is hatnak, mint amilyen például a VI. kerületben a rövid távú lakáskiadás 2026-tól érvényes tilalma. A változások nyomán várhatóan sok, Airbnb-re optimalizált ingatlant hosszú távra adnak majd ki, ez a kínálatnövekedés pedig mérsékelheti a bérleti díjakat. 

Az újabb, közöttük is különösen az általunk kezelt, optimális lokációban található lakások esetében ugyanakkor stabilitást, illetve némi áremelkedést várunk, mert a rövid távú kiadásra leginkább használt ingatlanok jellemzően a régi építésű házakban találhatók

– mondta Kassay Rita, a Cordia Property Management vezető szakértője.

Befektetői, lakáskiadói szempontból külön figyelmet érdemelnek azok a területek, amelyek egyrészt a bérleti piac szempontjából frekventáltnak számítanak, másrészt pedig ahol a kínálati oldalon egyaránt megtalálhatóak a régi építésű, klasszikus bérházi lakások, a viszonylag korszerű, másfél-két évtizede épült otthonok, és az elmúlt néhány évben átadott modern ingatlanok. 

Tízévenként érdemes felújítani az ingatlant

A Cordia tapasztalatai szerint a mosó- és a mosogatógép, valamint a légkondicionáló – mégpedig lehetőleg a nappaliban és a hálószobákan is –, mára alapkövetelménnyé váltak. Sőt, az új otthonok meghatározó része már mennyezethűtési- és fűtési rendszerrel épült, e korszerű és energiatakarékos megoldásnak köszönhetően pedig nincs szükség külön klímaberendezésre.

Ha a terasz mérete engedi, fontos a megfelelő teraszbútor is, miközben az apró kiegészítők, dizájnelemek sokat hozzáadhatnak az otthonosság érzetéhez, ezáltal a könnyebb kiadhatósághoz. Lényeges, hogy ha a bútorzat elavult vagy sérült, mindenképp érdemes frissíteni, ugyanis a régi berendezés értékcsökkenést okozhat hosszú távon.

A bérleti díj 5-10 százalékát célszerű folyamatosan visszaforgatni, a lakást pedig 10 évente érdemes egy nagyobb ráfordítással felújítani, de ennek mértéke nagyban függ attól, hogy menet közben az általános karbantartások megtörténtek-e

 – véli a Cordia szakértője.