Kazinczy utca

A belső erzsébetvárosi, éjszakai szórakozóhelyeiről, romkocsmáiról ismert Kazinczy utcában az éjszakai nyüzsgés nagyjából másfél-két éve lett számottevő, aminek már az ingatlanpiacon is érezhető a hatása. A terület lakosságának összetétele változik, legalábbis az elmúlt 2-3 évben itt vásárlók átlagéletkora 6 évvel alacsonyabb a kerületi átlagnál - mondta Kühne Kata ügyvezető igazgató.  Az éjszakai nyüzsgés főleg a 25-35 év közötti korosztálynak vonzó, most ők vannak többségben a vevők között, akik jellmezően egyedülállók, vagy fiatal párok.

Az éjszakai lárma természetesen kortól függetlenül zavaró lehet, így az utcafront olcsóbb, mint a csöndesebb, belső oldal, de az újépítésű lakásoknál - melyekből a Kazinczy utcában is találunk - a jobb hangszigetelés ezt a hatást is kiszűri. A környék bulizós jellege az eladókra is hatással van, a megbízók között többen a megnövekedett éjszakai zaj miatt költöznének. Az eladásra jó eséllyel pályáznak, hiszen sokan kimondottan ebben az utcában keresnek lakást.

Bár a Kazinczy utca árai meghaladják a kerület átlagárait, a 2008-tól tapasztalható áresés az utcában is érezhető. Jelenleg a használt téglalakások négyzetméterára 270 ezer forint körül alakul, míg a kerületi átlagár  210 ezer forint körüli idén. Miután a KSH adatbázisa nem szűri ki az újépítésű lakások, így ezek magasabb árai torzíthatják a képet. A kevés számú tranzakció is nagy kilengéseket okozhat az árakban.

A VII. kerületben találunk olasz, orosz, német, francia vásárlókat, a Kazinczy utcában a magyar vevők dominálnak, a külföldiek egyelőre csak a szálláshelyeket veszik igénybe. Ezeknek viszont nagy a keletje, hiszen a bérleti piacon sok az olyan vállalkozó, aki főbérlőként, vagy albérlőként kínál helybeli lakásokat rövidebb tartózkodásra, napi 40-70 euróért. Ezek a vállalkozások nem csak a bérleti piacon aktívak, többen vásárolnak is a rövidtávú kiadást megcélozva, sőt egész épületeket is keresnek, hogy apartman házzá alakítva használják ki a környék külföldön is ismert vonzerejét.

Liszt Ferenc tér, Ráday utca

A Ráday utca és a Liszt Ferenc tér népszerűsége a 90-es évek végén ugrott meg, ahogy a forgalom elől elzárt területen sorra nyitottak meg az éttermek, nagy teraszaikkal. Mindkét helyszín most is keresett, presztízsterület, de népszerűségük az utóbbi években már kicsit megkopott, amiben azért nagy szerepe volt a gazdasági válságnak is.

A Liszt Ferenc tér népszerűsége a lakáspiacon is érezhető volt, nagyon sok külföldi és tehetős magyar vásárolt itt lakást. Az átlagárak már a 2000-es évek elején meghaladták a kerület átlagárait. A forgalom sosem volt jelentős, a válság előtt is 10-20 lakás cserélt gazdát évente, 2008 óta pedig 10 alá esett az éves tranzakciók száma. Köszönhető ez egyrészt a relatív korlátos lakáskínálatnak, másrészt a gyakran 400-500 ezer forintot elérő négyzetméter áraknak. Idén az átlagár 390 ezer forint körül alakult. A tér még mindig nagyon kedvelt a külföldiek körében, az OC tapasztalatai szerint az elmúlt 3 évben minden harmadik vásárló külföldi volt, hollandok, belgák, amerikaiak.

A Ráday utca, hasonlóan a Liszt Ferenc térhez, valamelyest vesztett a varázsából, főleg, ha a 2008 előtti időkhöz viszonyítjuk. Presztízsjellege nem tűnt el és kiváló közlekedési kapcsolatai az új metróvonallal még tovább javulnak, de a kimondottan az utcában lakást kereső vevők száma lecsökkent. A korábban nagyszámú külföldi vevő mára szinte elfogyott. A Ráday utca árai a kerület átlaghoz képest nem voltak magasabbak, bár ebben az utca nagykörúthoz közeli lakásainak alacsonyabb ára is szerepet játszik, hiszen a Kálvin tér felé eső rész még mindig drágább, mint a szomszédos párhuzamos utcák lakásai.

Vidék - kisebb hatás

Bár szép számmal találunk vidéki városokban is megújuló tereket, utcákat, nagy forgalmat bonyolító éttermeket, ezeknek kisebb a hatása a lokális ingatlanpiacra  - mondta el Kühne Kata. A legszembetűnőbb példa Pécs, ahol az Európa Kulturális Fővárosa projektben számos közterület újult meg, s bár jelentősen növelte a terület presztízsét, a lakáspiacon keresletbővülést, vagy áremelkedést nem indukált. Ide sorolhatjuk Debrecenben a megújult Simonffy utcát, valamint a Hal közt. A terület nagyot változott, szökőkutat kapott, új kávézók, sörözők nyíltak, nyári estéken igazán kellemes a hangulatú, de a fejlesztések nem befolyásolták sem a forgalmat, sem az árakat. Nagyon hasonló Székesfehérváron a megújult Fő utca, amely bár tradicionálisan városszerte népszerű kikapcsolódási célpont, nem hozott többletkeresletet a környék ingatlanjai iránt.