A hivatal adatai szerint a használatba vett lakások száma 12 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké pedig 2 százalékkal több, mint az előző évben volt.
Tavaly a vállalkozói lakásépítések - utóbbi 2 évben tapasztalt - fellendülése tovább folytatódott. Ez a városi lakásépítés fejlődését, a többszintes, többlakásos épületek térnyerését, bennük a kislakások arányának növekedését jelentette, ami nagyrészt az építőipar kivitelezésében valósult meg. Már nemcsak jelképes az önkormányzatok építtetői szerepvállalása, közel 1300 lakást építtettek, míg vállalkozói építésként több mint 9 ezer új lakást vettek használatba, s ez 4, ill. 30 százalékát adta a 2002. évi lakásépítésnek. A természetes személyek által épített lakások aránya 63 százalék az előző évi 74 százalékkal szemben.
A megváltozott lakásépítési szerkezet nyomán 3 négyzetméterrel (94 négyzetméterre) csökkent az új épített lakások átlagos alapterülete. A használatba vett lakások számának jelentősebb növekedése a fővárosra és nagyvárosokra (megyei jogú városokra) jellemző, a kiadott új lakásépítési engedélyek ugyanakkor a fővárosi fejlődés megtorpanását mutatják. A lakásépítési lendület - az eddigieknél mérsékeltebb ütemben - a városokban még folytatódik.
Az új engedélyek szerint a jövőben kevesebb három- és annál többlakásos épületet, kisebb alapterület beépítésével terveznek, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor 5 százalékkal több, közel 21 ezer lakást kívánnak megépíteni ezekben a házakban, ami az eddigieknél több, kisebb alapterületű lakást jelent.
