A kötelmi pereknek egy meglehetősen nagy csoportját képezik az ún. szavatossági perek. Az ide vonatkozó jogi szabályozás, illetve a jogi szabályozások értelmezésére, alkalmazásuk módjára kiadott eseti döntések, legfelsőbb bírósági állásfoglalások ezért meglehetősen részletesek, kimerítőek, ugyanakkor eléggé bonyolultak. Éppen ezért célszerűnek látszik, e bonyolult jogi viszonyokról némi betekintést adni az érdeklődőknek. Mi a hibás teljesítés? A hibás teljesítés az, ha olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett teljesítése esetén a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (kellékszavatosság). A törvénynek a hibás teljesítés és annak jogkövetkezményei vonatkozásában diszpozitívak a szabályai. Ez azt jelenti, hogy attól enyhébb vagy szigorúbb feltételek meghatározásával a szerződő felek eltérhetnek. Nincs lehetőség azonban arra, hogy a szándékosan, a súlyos gondatlansággal vagy a bűncselekménnyel okozott, illetve az életet, egészséget vagy testi épséget megkárosító hibás teljesítésért fennálló felelősségüket kizárják vagy korlátozzák. Itt kell utalni ismételten arra, hogy a felek a szerződésben a hibátlan teljesítés biztosítása érdekében jótállást is kiköthetnek. Ebben az esetben sincs akadálya annak, hogy a jogosult a jótállás helyett szavatosságra alapítsa az igényét, illetve a szavatossági jogokat is gyakorolja az olyan hibák tekintetében, amelyekre a jótállás nem terjed ki. Ez az elv a jogszabályon alapuló kötelező jótállás esetében is megfelelően érvényesül, akkor, amikor a kötelező jótállás szűkebb körű, mint a szavatosság. Az olyan teljesítés tekinthető hibásnak, amelyik a teljesítéskor nem felel meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek. Mit jelent a törvényes, illetve szerződéses tulajdonságok fogalma? A törvényes követelmény az, hogy a szolgáltatás minőségi jellemzői megfeleljenek a jogszabályban, rendelkezésben, előírásban vagy szabványban meghatározottaknak. Hibás a teljesítés, ha a szolgáltatás a rendeltetéséből következő használatra, illetve a szerződéssel elérni kívánt célnak megfelelő felhasználásra nem alkalmas. Ebben a körben nemcsak az előírásnak vagy megállapodásnak van jelentősége, hanem annak is, hogy a szolgáltatás rendelkezik-e mindazokkal a kellékekkel, tulajdonságokkal, amelyek a rendeltetésszerű használathoz elengedhetetlenek és a szerződési célnak megfelelő felhasználásához szükségesek. Hibásnak tekintette a bíróság a teljesítést abban az esetben, amikor az a szabványkövetelményeknek megfelelt, de a rendeltetési célnak nem, és akkor is, amikor a festés színe a megállapodásban megjelölt színtől eltért. Ha a szerződésben meghatározott szolgáltatás tárgya használt dolog, azt kell vizsgálni, hogy a szolgáltatás szenved-e olyan hibában, amely alapot ad a szavatossági felelősségre. Ilyen esetekben természetesen nem az új dolognál irányadó mérce szerint kell a minőséget megítélni. Így nem tekinthető hibásnak a teljesítés, ha a felépítmény a korának és az ebből következő műszaki állapotnak megfelelő mértékben alkalmas a rendeltetésszerű használatra. A csökkentett értékű és csökkentett áron értékesített termékért is fennáll a kellékszavatosság, ha az nem felel meg a szerződéssel elérni kívánt célnak vagy a rendeltetésszerű használat követelményeinek. A hibás teljesítést adott esetben mennyiségi hiány is megalapozhatja. Olyankor ugyanis, amikor egy szolgáltatás osztható ugyan fizikailag, és a kötelezett azt mégsem szolgáltatja komplett módon, hibásan teljesít. Ha például a személygépkocsi pótkereke hiányzik, a hibás teljesítés jogkövetkezményeit kell alkalmazni. A hibás teljesítés tényének megállapítása csak akkor jár együtt szavatossági helytállással, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában volt hibás. Ha tehát a szerződés alapján elkészült terv átadását követően az építési szabályok megváltoznak, s ekként a szolgáltatás már nem felel meg a törvényes kellékeknek, a hibás teljesítés szabályait nem lehet alkalmazni. Abban az esetben azonban, ha a hiba oka a teljesítéskor fennállott, de csak az átadást követően mutatkozott meg (rejtett hiba), a szavatossági szabályok irányadóak (például egy újonnan épített ház esetében, amelynek a nem megfelelő alapozása miatt utóbb az oldalfalán repedések lépnek fel. Vita estén a jogosultnak kell bizonyítania, hogy a szolgáltatás a teljesítés időpontjában hibás volt. Mit jelent közelebbről a kellékszavatosság? A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy a kötelezett felelősséggel tartozik a teljesítés hibájáért, azért, hogy a szolgáltatás fizikai és tartalmi szempontból megfelel a törvény, valamint a szerződés szerint elvárt tulajdonságoknak. E helytállási kötelezettség objektív, közrehatástól független. Akkor is fennáll, ha a hibáról a kötelezett sem tudott. A szavatosságból származó kötelezettségek megállapításakor vizsgálandó szempontok körében tehát a felróhatóságnak, a jó- vagy rosszhiszeműségnek nincs jelentősége. A szavatossági felelősség alól a kötelezett csak akkor mentesül, ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte. Ilyen esetekben ugyanis feltételezhető, hogy a jogosult szerződéses érdekeinek kielégítését kellően szolgálja a hibás teljesítés is, tehát az számára megfelel. Előfordul az az eset, hogy a jogosult ismerte a hibát a megállapodás időpontjában, azt azonban nem tudta és nem ismerte fel, hogy annak milyen jelentősége van. Így például azt, hogy a ház falán húzódó vékony repedések az alapozás hibájából erednek, ami a felépítmény állékonyságát súlyosan veszélyezteti. Ilyenkor a kötelezett felelőssége fennáll, mert nem állapítható az meg, hogy a jogosult a hibát ténylegesen ismerte az ügylet megkötésekor. A hiba ugyanis ebben az esetben nem esztétikai hibára utaló vékony repedés, amelyet a jogosult valóban ismert, hanem a ház alapozásának a hibája, amelyet viszont nem ismert. A kötelezett ezért helytállni tartozik szavatossági felelőssége folytán a ház alapozásának hibáiért, és nem mentesülhet azon az alapon, hogy a jogosult ismerte a szerződés megkötésekor a hibát, és a szerződést ennek tudatában kötötte meg. Mi a hibás teljesítés jogkövetkezménye? A hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint - kijavítást, vagy - megfelelő árleszállítást kérhet. A jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - kicserélést kérhet, illetve - elállhat a szerződéstől. A jogszabály rendelkezéséből az következik, hogy a kijavítás és az árleszállítás olyan jogintézmények, amelyek hibás teljesítés esetén mindenképpen megilletik a jogosultat. E két jogkövetkezmény közül a jogosult szabadon választhat, választásához kötve van a bíróság is. Tehát nem lehet árleszállítást megítélni a jogosult javára, ha ő a kereseti kérelmében kijavítást kért, és arra sincs mód, hogy kijavításra kötelezze a bíróság a kötelezettet, ha a jogosult árleszállítást kért. Abban az esetben pedig, ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékegyensúlyát csak több szavatossági jog együttes érvényesítésével lehet helyreállítani, lehetőség van arra is, hogy a jogosult a kijavítás mellett árleszállítást is igényeljen. Erre akkor kerülhet sor, ha a kijavítással sem válik teljes értékűvé a szolgáltatás. Ebben az esetben, amennyiben a szolgáltatás teljes mértékben nem javítható ki, a jogosultat árleszállítás is megilleti. A perbeli esetben a bíróság az alperest a felperes keresetével megegyezően kijavítás elvégzésére és árleszállítás megfizetésére is kötelezte, mert a beépített nyílászárók vetemedettségét nem lehetett teljes mértékben kijavítani. Felmerül az a kérdés is - és ez a bíróságok előtt folyó perekben gyakran előfordul -, hogy a jogosultat meddig illeti meg a választás joga. A kialakult joggyakorlat szerint a jogosult a választott szavatossági jogáról szabadon áttérhet más jogra, tehát adott esetben kijavítás helyett árleszállítást kérhet, illetve árleszállítás helyett kijavítást. Ez a jog mindaddig megilleti a jogosultat, amíg a keresetének módosítására a polgári eljárási szabályok szerint lehetősége van. E jogértelmezés helyességét a bírói gyakorlatban előforduló esetek bizonyítják. Ugyanis gyakran előfordul, hogy akkor, amikor a bírói szakban a tényállás, adott esetben a hiba jellege vagy oka szakértő véleményével egyértelműen tisztázódik, a jogosult számára is egyértelművé válik, hogy melyik szavatossági jog alkalmazása áll az érdekében. Nézzük meg közelebbről az egyes szavatossági jogokat A kijavítás A hibát a lehető legrövidebb időn belül kell kijavítani. Ez az idő a szolgáltatás tárgyának és hibájának, valamint az ügy egyéb körülményeinek ismeretében állapítható csak meg. A kijavításnak olyannak kell lennie, amelynek eredményeként a hibás szolgáltatás a törvényben és a megállapodásban rögzített elvárásoknak megfelelően a rendeltetésszerű használatra alkalmassá válik. Abban az esetben, ha a perben a jogosult kijavítást kér, a bíróság ítéleti rendelkezésében a kötelezettet a javítás elvégzésére kötelezi. A bíróság minden esetben meghatározza a kijavítás határidejét is. Ennek természetesen a kötelezett által betarthatónak kell lennie, és figyelemmel kell lenni a jogosult érdekeire is. A kijavítás határidejét adott esetben szakértő állapítja meg. Ennek különösen nagy jelentősége van az építőiparban, ahol sok területen a javítási munkákat nem lehet például télen végezni. Ilyen esetben a bíróságnak a kijavítás határidejének megállapításakor erre figyelemmel kell lennie. Fontos tudni, hogy a kijavítás módját a bíróság nem határozza meg, illetve csak abban az esetben, ha a jogosult a kereseti kérelmében kifejezetten kéri a kijavítás módjának a meghatározását is. A kijavítás módjának a meghatározása adott esetben rendkívül fontos lehet. A kijavítást ugyanis általában többféle módon lehet eredményesen elvégezni. Ha az eredmény megfelelőnek bizonyul, a jogosultat általában nem érdekli, hogy a kötelezett milyen módszerrel érte el a hibátlan teljesítést, tehát hogy milyen kijavítási módot alkalmazott. Előfordul azonban, hogy egyáltalán nem mindegy a kijavítás mikéntje. Különösen az építőipari perek gyakorlatában fordul elő a kijavítás módjának a meghatározása. Nem mindegy ugyanis, hogy például a tetőszigetelés beázásos hibáját milyen módszerrel szünteti meg a kötelezett. Az árleszállítás A kijavításhoz hasonlóan korlátozás nélkül érvényesíthető a kötelezettel szemben, ha a szolgáltatás hibás volt. E szavatossági igény vitatott kérdése az, hogy mekkora összeg illeti meg e jogcímen a jogosultat. A bíróság ennek vizsgálata során azt tartja szem előtt, hogy az ár-, illetve díjleszállítás célja a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti egyenértékűség biztosítása. Az árleszállítás megállapításának különös szempontjai: - a szolgáltatás hibái milyen mértékben sértik a jogosultnak a hibátlan teljesítéshez fűződő érdekét (például azzal, hogy a dolog használatának lehetősége beszűkült vagy használhatósági élettartama, esztétikai értéke lecsökkent stb.), és - az érdeksérelem a szerződésben kikötött vállalkozói díj milyen összegű csökkentésével orvosolható. A bíróság - döntésének meghozatalakor - a forgalmi értéket vagy a javításhoz szükséges költség mértékét az árleszállítás meghatározásában csak mérlegelési tényezőként veszi figyelembe. Vállalkozási szerződés hibás teljesítése miatt igényelt árleszállítás esetében a bíróság általában a hibával érintett rész értékét veszi alapul az árleszállítás mértékének meghatározásakor. Például az építési szavatossági ügyekben az a kiindulási alap, hogy mely részek voltak hibásak, mi ezeknek a költségvetési összege, és ennek hány százaléka tekinthető reális árleszállításnak. Más a helyzet akkor, ha olyan hibáról van szó, amely az egész szolgáltatást érinti. Ilyen esetben az az álláspont, hogy a szolgáltatás egészét kell kiindulási alapnak venni az árleszállítás mértékének a meghatározásakor. A kicserélés Ha a szerződésben a dolgot fajta és mennyiség szerint határozták meg, hibás teljesítés esetén a jogosult kérheti a dolog kicserélését is - kivéve, ha a hiba rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül kijavítható és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a termelői vagy kereskedelmi forgalomban az egyébként helyettesíthető dolgot elkülönítéssel vagy kiválasztással határozták meg. Tehát a kicserélés csak két együttes feltétel fennállása mellett igényelhető. 1. A dolgot fajta és mennyiség szerint (azaz fajlagosan) jelölték meg a szerződésben, vagy egyébként a megvásárolt termékre a fajlagosság a jellemző. (A fajlagosság azt jelenti, hogy a dolog ugyanolyan más dologgal helyettesíthető.) A helyettesíthetőség a dolog szerződéses forgalomban megmutatkozó tulajdonsága, ugyanúgy, mint az egyediség (nem helyettesíthetőség). Azok a dolgok tartoznak e körbe, amelyeket a forgalomban szám és mérték szerint jelölnek, mint például a kereskedelmi forgalomba hozott, sorozatban gyártott háztartási gépek, más sorozatban gyártott mindennapi termékek. Egyedinek tekinthető például a művészi alkotás. Abban az esetben, ha a megállapodás a szolgáltatás tárgyát mennyiségi, minőségi, mérték, típus jellemzőkkel határozza meg (például öt mázsa kukorica), a szolgáltatás fajlagos. Abban az esetben azonban, ha a szerződésben kikötötték, hogy a szerződés tárgya egy adott területen termesztett szőlőtermés, az egyébként helyettesíthető dolog tekintetében a szolgáltatás egyedileg meghatározottá válik. A termelés, feldolgozás vagy további értékesítési céllal beszerzett áruk esetében a fajlagosság a jellemző. A kicserélési jogosultság e körben általánosnak tekinthető. 2. A kicserélés iránti igény további feltétele, hogy - a hiba rövid idő alatt, értékcsökkenés nélkül ne legyen javítható, illetve - a rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül elvégezhető javítás ne vezessen a jogosult érdekeinek sérelméhez. A kicserélési jogosultság érvényesülése szempontjából a kijavítás időtartamát szigorúbban ítéli meg a gyakorlat, mint abban az esetben, amikor a jogosult kijavításra tart igényt. A jogosult nyilvánvalóan köteles tűrni az indokolt, de adott esetben hosszabb javítási időt is. A kicserélés iránti kérelem esetén azonban ez az időtartam általában rövidebb. A kicserélést nemcsak adásvételi szerződés esetén lehet alkalmazni. A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul. Ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni. Az elállás joga Ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt - így különösen ha a hiba nem javítható ki, a kötelezett a hiba kijavítását nem vállalja, vagy a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a jogosult elállhat a szerződéstől. Gyakorlására akkor van lehetőség, ha a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt. Érdekmúlás esetén tehát a jogosult a másik félhez intézett nyilatkozattal a szerződést felbonthatja, s az a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik. E jogosultság objektív szankció jellegű, és az elállás miatt érvényesülő jogkövetkezmények alkalmazása során nincs jelentősége a kötelezett személyes körülményeinek, az eredeti állapot helyreállításával bekövetkező esetleges vagyoni veszteségének. Az érdekmúlás egyes esetei Ha a javítás során az derül ki, hogy a hiba nem javítható - ilyen eset az, amikor a javítást több ízben sikertelenül megkísérli a kötelezett, vagy egyébként a hiba jellegéből következően a szolgáltatás nem javítható ki. Egyik konkrét esetben a férfi szabó az öltöny nadrágját túl rövidre szabta. Ez a hiba nyilvánvalóan nem javítható ki. Alappal hivatkozhat érdekmúlásra akkor is a jogosult, ha a kötelezett a javítást nem vállalja. A bírói gyakorlat elállási jogot alapító oknak tekinti azt az esetet is, amikor a kötelezett a javítást a jogosulttal kötött megállapodás ellenére hosszú időn át nem végzi el. Érdekmúlásnak tekinthető az is, ha a rövid időn belüli javításra értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nincs lehetőség. Adott esetben egy berendezés üzemeltetése során nagyszámú meghibásodás következik be és a jövőben is számolni kell a berendezés sorozatos meghibásodásával. Ez azt jelenti, hogy a javítást a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehet elvégezni. A törvényben megjelölt feltételek fennállása mellett sem nyílik meg a jogosult elállási joga akkor, ha a feltételek bekövetkezését maga idézte elő. Így abban az esetben, amikor a kötelezettel a kijavításban megállapodott, de azt a jogosult meghiúsította. Mit kell tenni a teljesítés hibája esetén? A kifogás A jogosult a teljesítés hibája miatt emelt kifogásait haladéktalanul köteles a kötelezett tudomására hozni. Amennyiben a jogosult e törvényi előírásnak nem tesz eleget, a hibás teljesítésből eredő jogosultságot továbbra is gyakorolhatja, de a késedelmes közléssel okozott károk megtérítésére köteles. Ilyen késedelemből származó kár például a hiba súlyosbodásából eredő többletköltség. A kifogásban elegendő azoknak a tényeknek a felsorolása, amelyekből a hibás működés vagy az alkalmatlanság egyértelműen kiderül. A bíróságok a szavatossági jogot a kifogásolt dolog minden olyan hibája miatt kellő időben érvényesítettnek tekintik, amely a jogosult nyilatkozatában megjelölt kellékhiányt előidézte, még akkor is, ha a hiba megnevezése téves, hibás vagy szakszerűtlen volt. A kifogást bármely alakban közölni lehet. Tehát megtehető szóban, írásban is, és a hibás teljesítés miatt indult perben a keresetlevél kézbesítésével is. A visszatartás joga Abban az esetben, ha az ellenszolgáltatás egészének teljesítésére még nem került sor, a hibás teljesítés orvoslásával arányban álló részét a jogosult visszatartja. E jogosultsága a hiba kijavításáig, illetve a dolog kicseréléséig áll fenn. Ha a hibát a kötelezett nem javította ki, illetve nem cserélte ki, a jogszerűen visszatartott ellenszolgáltatást a jogosult árleszállítás címén megtarthatja. Ilyen esetben nem alapos az ellenszolgáltatás még hátralékos részének megfizetésére irányuló kereset. Ezzel kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy mikor tekinthető arányosnak a visszatartott ellenszolgáltatás? Általánosságban akkor, ha az megegyezik a javítás költségével vagy a hibás munka ellenértékével. Ez akkor állapítható meg, ha a jogosult a hibás szolgáltatás-rész értékének az egészhez viszonyított arányában tart magánál egy részt az ellenszolgáltatás összegéből. A kötelezettet megillető kicserélési jog A törvény - amennyiben ez a jogosult érdekeit nem sérti - lehetőséget ad a kötelezettnek arra, hogy a dolog kijavítása vagy az árleszállítás helyett a dolgot kicserélje vagy a szolgáltatást újból teljesítse. A kicserélés a jogosult érdekeinek általában megfelel, hiszen a legjobban e szavatossági kötelezettség teljesítése szolgálja a jogosult szerződéses érdekeinek kielégítését. Előfordul azonban, hogy ez a jogosult sérelmére vezet. Ha például a kicserélés, a szerelés, beüzemelés hosszú időtartama miatt nagyobb termeléskiesést okozna, mint a javítás. A jogosult érdekeinek sérelme nélkül a kötelezett a hibás dolgot addig az időpontig cserélheti ki (a szolgáltatást újból teljesítheti), ameddig a jogosult a szavatossági igényét nem konkretizálta. Dr. Décsy Györgyi