A szabályozási környezet rendkívül széttagolt, ugyanakkor Magyarország a vizsgált 26 ország közül az egyik legelőrehaladottabb a „shrinkflation” területén, vagyis a zsugorinfláció jelenségben – ami azt a a gyakorlatot jelenti, amikor a fogyasztási cikkek gyártói csökkentik a termékek méretét vagy mennyiségét, miközben az ár változatlan marad – derül ki a DLA Piper friss riportból.

A jelentés szerint jelenleg négy országban, Olaszországban, Franciaországban, Romániában és Magyarországon már konkrét szabályozás van érvényben, és további kilenc országban érhetők el hivatalos ajánlások vagy zajlanak egyeztetések a szabályozásról.

Az Egyesült Királyságban 2025 októberében várható az új jogszabály, Spanyolországban pedig aktív egyeztetések zajlanak a jogalkotásról. A shrinkflation szabályozás jellege azonban országonként jelentősen eltér: míg egyes országok a gyártókat kötelezik a csomagoláson való külön tájékoztatásra, mások mindössze az egységárak láthatóságát és összehasonlíthatóságát várják el a kiskereskedőktől. 

Franciaországban már 2024. július 1-je óta érvényben van az a szabályozás, amely a legalább 400 négyzetméter értékesítési területtel rendelkező kiskereskedőket érinti. Esetükben az új (azaz jellemzően: csökkentett) kiszerelésű termék forgalomba hozatalától számított két hónapig szükséges a csomagoláson vagy a termék közvetlen közelében elhelyezett címkén felhívni a fogyasztók figyelmét a méret csökkenésére.

Ennek elmulasztása jelentős, akár 15 000 eurós közigazgatási bírság kiszabásával is járhat. Olaszországban pedig idén októberben várható annak a rendelkezésnek a hatályba lépése, amely csak akkor engedi meg a termékek mennyiségének csökkentését, ha ezt – egy megadott szöveg használatával – a gyártó egyértelműen jelzi a fogyasztóknak a termékek csomagolásán. 

Ausztráliában a kormány a Unit Pricing Code szigorítását tervezi, amely az egységárak feltüntetését írja elő a kiskereskedelmi láncok számára. Az ausztrál versenyhivatal (ACCC) 2025 márciusában közzétett jelentése szerint ugyanis a jelenlegi egységáras rendszer nem elegendő a shrinkflation átlátható kezelésére, mivel a fogyasztók gyakran még a rendszeresen vásárolt termékek esetében sem emlékeznek az egységárakra, és nem figyelik tudatosan a termékek méretét (illetve annak változásait), főleg, ha nem történik árváltozás. 

Ezek a példák jól mutatják, hogy a shrinkflation nem csupán gazdasági, hanem jogi és etikai kérdés is. A vállalatoknak nemcsak a helyi szabályozásokhoz kell alkalmazkodniuk, hanem proaktívan kell kommunikálniuk a fogyasztókkal is, hogy megőrizzék a márkájukba vetett bizalmat

– mondta Marosi Zoltán, partner, a DLA Piper Hungary Versenyjogi csoportjának társvezetője.

Hazai digitális transzparencia

Hazánkban 2024 februárjában vezették be a shrinkflation kezelésére vonatkozó szabályozást. A kormányrendelet értelmében a kiskereskedők feladata, hogy az eladótérben jól látható módon felhívják a fogyasztók figyelmét arra, ha egy előrecsomagolt termék kiszerelése csökken az ára változatlansága mellett. Ez a megközelítés nemcsak a gyártói, hanem a kereskedelmi felelősséget is hangsúlyozza.

A magyar szabályozás egyik leginnovatívabb eleme, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy nyilvánosan elérhető online adatbázist is létrehozott, amelyen a fogyasztók könnyedén ellenőrizhetik, mely termékek esetében történt kiszereléscsökkentés.

„A magyarországi gyakorlat egyedülálló Európában, és jelentősen hozzájárul a vásárlói tudatosság növeléséhez, valamint a kereskedelmi gyakorlatok elszámoltathatóságához. Megvizsgálva az egyes országok gyakorlatát, az is látható, hogy a szabályozási környezet gyorsan változik, így a nemzetközi jelenléttel bíró kiskereskedelmi vállalatok számára egyre összetettebb feladatokat jelent ezeknek a változásoknak a kezelése” – húzta alá Marosi Zoltán.