A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Munkaerőpiaci kihívások és az AI című konferenciáján Volosinovszki Bence, a Mesterséges Intelligenciáért Felelős Kormánybiztosi Iroda szakértője is beszélt a legfontosabb trendekről a témában.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy az egyes munkakörökre kiterjedő kutatások gyakran pontatlanok, mert nem veszik figyelembe a munkavállalók legértékesebb tudását, a kontextus-menedzsmentet, ami megnehezíti a makrofolyamatok elemzését.
Volosinovszki Bence szerint az MI fejlődése az egyetemi oktatást is átalakította: egyes intézmények visszatértek a hagyományos vizsgákhoz, mások már vizsgák közben is engedélyezik a nagy nyelvi modellek használatát.
Megfigyelhetők szektorális eltérések az MI adaptációjában: a dokumentumfeldolgozás és a fordítás területén magasabb az alkalmazás, míg az adat ellátási láncok menedzselésében és az egészségügyben alacsonyabb.
A magyar MI-stratégia megújításában az autonóm gépek és robotok kapnak kiemelt szerepet. Hazánk a humanoid robotok gyártásában is vezető pozícióra törekszik, a nagy technológiai óriásokkal meglévő kapcsolatokra támaszkodva.
Magyarország szövetségese a mesterséges intelligencia
A második panelbeszélgetésben a döntéshozók szerepe került fókuszba a mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac szabályozásában.
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkár kiemelte, hogy a szakképzési rendszer gyors ütemben illeszkedett be az MI-oktatásba, és a felsőoktatási intézmények is biztató irányba indultak el. A cél az, hogy minden diák naprakész, gyakorlati tudással léphessen ki a munkaerőpiacra.
Az államtitkár úgy fogalmazott: úgy kell tekinteni az MI-re, mint ami a mindennapos munkavégzést segíti, könnyebbé teszi.
A szakképzésben korábban is erős volt a digitális szemlélet, különösen a duális képzési rendszerben és a szeptemberben induló tanévben 60 szakképzési intézményben elindult a mesterséges intelligencia oktatása, amit tavasszal kiterjesztenek minden intézményre.
Jelenleg több mint 800 szakmai digitális tananyag áll rendelkezésre a diákok számára és a mobiltelefon használat továbbra is biztosított oktatási célokra a szakképzésben.
A felsőoktatási intézmények is beépítették a mesterséges intelligencia oktatását a tanterveikbe, és szabályok születtek az MI használatáról, így ismét nagyobb hangsúlyt kaphat a szóbeli számonkérés.
A jövő munkaerőpiacán a rugalmasság és a kritikai gondolkodás lesznek a legfontosabb kompetenciák, ezért a képzésnek ezek fejlesztésére is hangsúlyt kell helyeznie, azonban nem szabad engedni annak a nyomásnak, hogy a lexikális tudást elhanyagoljuk, a történelmi és kulturális identitásunk megőrzése miatt sem.
Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdasági és stratégiai célja, hogy minél több magas hozzáadott értékű tevékenység valósuljon meg, ebben pedig a mesterséges intelligencia szövetséges szerepet tölt be. A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából is fontos, hogy feljebb lépjünk az értékláncban, magasabb hozzáadott értékű termékek gyártásával, ehhez növelni kell a felsőoktatásban végzettek arányát a jelenlegi 32-33 százalékról legalább tíz százalékponttal és csökkenteni az alacsonyan képzettek arányát.
Az elmúlt 15 évben jelentősen emelkedett a foglalkoztatottság, különösen a roma lakosság körében a korábbi 27-28 százalékról 50 százalék fölé, és Magyarország több foglalkoztatási mutatóban is Európa élmezőnyében szerepel.
A vállalkozásfejlesztési érdekképviseletek fontos szerepet játszanak abban, hogy ösztönözzék a cégeket olyan beruházások megvalósítására, amelyek javítják a versenyképességet a mesterséges intelligencia integrálásával a szervezeti működésbe és a munkavállalók képzésével.
Vajda Viktor AI-szakjogász és a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács megbízott főtitkára szerint a mesterséges intelligenciát érthetően és célszerűen kell alkalmazni. Véleménye szerint az MI a két legnagyobb hatású technológia közé tartozik az elektromobilitás mellett, és jelentős mértékben hozzájárulhat a termelékenység növeléséhez.
Az MI-alkalmazások elterjedése nem a munkahelyek megszüntetését, hanem átalakítását hozza. Egy közkeletű megközelítés szerint a jövőben az MI alkalmazásakor az emberi ellenőrzés és felelősség megmarad.
Az EU az AI Act jogszabályban pontosan definiálja a tiltott alkalmazásokat, például a munkaerő-kiválasztásban vagy értékelésben használható technológiai eljárásokra szigorú szabályok vonatkoznak.
A megújított Mesterséges Intelligencia Stratégia célja, hogy 2030-ra 2,5 millió ember szerezze meg az alapvető MI-jártasságot Magyarországon.
Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke szerint az MI nem a munkahelyeket veszélyezteti, hanem átalakítja a feladatok elvégzését, ezzel új korszak kezdődik a munka világában.
A mesterséges intelligencia ma már az ingatlanfejlesztési ágazat teljes spektrumában jelen van, az épületüzemeltetéstől az energiahatékonysági megoldásokig, a belső terek és az épületek tervezéséig.
A koronavírus-járvány óta megváltozott gazdasági környezet és a megnövekedett költségek miatt az ingatlanpiaci szereplők folyamatos hatékonysági kényszer alatt működnek és ebben az MI használatával a hatékonyság növelése érhető el.
Drámai statisztikát közöltek a junior pozíciókról
Az első panelbeszélgetésen vállalati szereplők és munkaadók osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia a munka világát.
László Péter, a Richter Gedeon Nyrt. toborzásvezetője elmondta, hogy az utóbbi években a junior pozíciók fele eltűnt a munkaerőpiacról a 2022-es szinthez képest.
Lenk István, az ABSL Hungary elnöke rámutatott, hogy a magyar vállalatok mindössze 40 százalékának van külön költségvetése a mesterséges intelligenciára.
Kónya László, a Deutsche Telekom IT Solutions Magyarország ügyvezetője kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia igazi ereje a feladatok bővítésében rejlik, a jelentkezők 90 százalékát már mesterséges intelligencia szűri elő.
Almási Martina, a HIPA Partner Relations menedzsere hangsúlyozta, hogy az állam kutatás-fejlesztési támogatásokkal segíti az AI-fejlesztéseket és az együttműködések kialakítását.
Farkas Margit, az EY Magyarország People Consulting vezető partnere szerint kulcsfontosságú, hogy az emberek ne fenyegetésként, hanem lehetőségként tekintsenek az MI-re, és megtanulják tudatosan használni.
Nem csak elvesz az MI
A konferencia zárásaként Zöld-Nagy Viktória munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkár többek között arról beszélt, hogy korábban a kutatások főként arra fókuszáltak, hogy mely munkaköröket szüntetheti meg a mesterséges intelligencia, de ma már az a helyzet, hogy amennyi munkát megszüntet, annyi újat is teremt.
A cél az, hogy ezt a lehetőséget a gazdaság és a társadalom egyaránt ki tudja használni.
A világ rendkívül gyorsan változik, a mesterséges intelligencia mellett ráadásul a demográfiai kihívások is jelentős hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra. A kormányzati stratégia ennek megfelelően három pillérre épül: a tanulásra, a tudásra és a rugalmasságra. A jövő sikerének ugyanis az a kulcsa, hogy a magyar munkaerőpiac képes legyen alkalmazkodni, és a változásokat saját javára fordítani.