Magyar űrutazás a jövőbe: forradalmian új dolog születésének lehettünk tanúi

Széles szakmai összefogás körvonalazódott az Óbudai Egyetemen, ugyanis az Űr-, Védelmi- és Légiinnovációs Munkacsoport alakuló ülésén jártunk szerdán, amikor is a felszólalók azt fejtegették, alapjáraton mi a most életre hívott munkacsoport célja. Deklarálták, azt szeretnék, hogy Magyarországon fejlett űr-, védelmi és légiipari innovációs ökoszisztéma jöjjön létre a következő öt évben, elősegítve e területek technológiai fejlődését és nemzetközi versenyképességük magasabb szintre emelését. 

De miről is van szó pontosan? Az előadók részletesen szétszálazták a témakört a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) szervezésében nyélbe ütött eseményen, amely talán a magyar űrutazás egyik kulcsmomentuma is lehet.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Az Óbudai Egyetem rektora, Kovács Levente a helyszín házigazdájaként mintegy nyitány gyanánt röviden üdvözölte a jelen lévőket, akik tanúi a munkacsoport alakulásának. Ezt a sajtónyilvános rész után zárt ülés keretei között folytatták.

Bőthe Csaba, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatója felelevenítette, hogy a fizika szeretete már gyerekkorától meghatározó volt, s ma is azt vallja, hogy fontos a kutatás e tudományágon és kapcsolódó területein belül. Elmondása szerint az 1950-60-as évektől nagy utat járt be az emberiség mostanáig, amikor már állandó települések létrehozásán dolgoznak bizonyos bolygókon, így a vízkészletet rejtő Marson, de szomszédságunkban fellelhető Holdon sem tétlenkednek. 

Úgy látja, óriási potenciál rejlik ebben a világűr fémjelezte iparágban. Aláhúzta, a szövetség célja, hogy az innováció népszerűsítésével, oktatásával, az eredmények ismertetésével segítsék a gazdaság növekedését. „Hisszük azt, hogy az igazi, tartós fejlődés csak innovatív tevékenységekkel, innovatív vállalatokkal, szervezetekkel lehetséges” – fogalmazott. Szerinte 

jó látni, hogy kutatóintézetek, egyetemek, nonprofit szervezetek és innovatív cégek összefognak e komplex cél érdekében.

A MISZ vezetője úgy tartja, „fontos elősegítenünk az innovatív magyar vállalatok piaci lehetőségeit, a nemzetközi értékláncokba történő bekapcsolódásukat, illetve a globális értékláncokban történő feljebb lépésüket”. Bőthe Csaba kijelentette, reményeik szerint ebben lesz meghatározó szerepe a most megalakult munkacsoportnak.

Ami most még csak „nyomokban tartalmaz” űrinnovációt

Kristóf Péter, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke elmondta, nagy hangsúlyt kell fektetni a tudományos, technológiai utánpótlás-nevelésre.

Felidézte, az elmúlt tíz hónapban egy előzetes munkacsoport is munkálkodott már. 

– fogalmazta meg az űrkutatásról, hozzátéve, hogy évtizedes múltra tekint vissza az űripar.

Elárulta, két hét múlva kedden a Magyar Innovációs Nagydíj átadására kerítenek majd sort a parlamentben. Szavai szerint ez egyelőre olyan, mint a Fanta, csak „nyomokban tartalmaz” űr-, védelmi- és légiinnovációt, de azon vannak, hogy létrehozzák a 100 százalékos narancslevüket, beillesztve a nagydíjcsaládjukba.

Másrészt felvázolta, olyan ifjúsági versenyt is hirdettek, melyre középiskolások jelentkezését várják, főként az űrtechnológia szerteágazó témájában. A diákok tudományos elképzeléseinek, terveinek ezáltal is meg kívánnak ágyazni.

Továbbá arra is kitért, az innováció mint olyan ezen a tudományterületen még kitaposandó út, s az ebben rejlő potenciált ki kell használni. 

Értelmes, hasznos és a jövőt építő kezdeményezéseket szeretnének megvalósítani 

– szögezte le a szövetség alelnöke. 

„A 21. században az emberiség történelmét a világűrben írják”

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint lényegi feladat Magyarországot „visszagravitálni” az űrtevékenység mezején „arra a helyre, ahova tartozott, és ahova tudósaink, mérnökeink, szakembereink munkája predesztinálja” 75 év óta.

Majd összegezte, miért fontos a világűr. Ismertetése szerint ez egy az ismertségét messze meghaladó jelentőségű terület. S már messze meghaladta a kutatás fázisát. Ennek vannak tudományos, gazdasági, védelempolitikai és civil vonatkozásai is.

– rögzítette a miniszteri biztos, aki szerint érvényes Donald Trump azon megfejtése, miszerint „nem lehetsz az első a földfelszínen, ha a világűrben a második vagy”.

A Magyar Országgyűlés Űrpolitikai Munkacsoportjának vezetője szerint azok az erők, melyeknek érdemi képessége van a világűrben, jelentős befolyással bírnak az emberiség történelmére. Kiemelte: 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszteri biztosa szerint ez ma már nem túlzás, és „Magyarországnak van dolga, reális lehetősége, fontos feladata” ezen a területen.

Ferencz Orsolya meglátása szerint

„itt dől el ez az évszázad, ide valódi szakértelem kell”.

Emlékeztetett, a KKM-ben 2018 óta dolgoznak azon, hogy a magyar űrtevékenység nagyobb jelentőségű legyen a nemzetközi porondon, s a kormány azóta már el is fogadta az első nemzeti űrstratégiát.

„Magyarország nem új szereplő, szerénytelenül mondjuk ki, az egyik alapító ország az űrtevékenységben, ha azt vesszük, hogy Kármán Tódorról lett elnevezve a világűr határa” – jegyezte meg, hozzáfűzve, a magyar szakemberek alázatos küzdelemmel dolgoztak, és hihetetlen mennyiségű munkát végeztek az elmúlt években. Az űrtörténelem magyar vonatkozásához fűzve még Bay Zoltán fizikust és Farkas Bertalant mint első magyar űrhajóst is megnevezte.

Szóba hozta, hogy már nemcsak a nagyhatalmak terepe, de technológiai cégeikkel magánszemélyek is belevágtak az űriparba, köztük Elon Musk a SpaceX, vagy épp Jeff Bezos a Blue Origin révén.

Emellett a miniszteri biztos beszámolt az új magyar űrhajós programról, a HUNOR-programról is, melynek keretében csaknem 250 jelentkező közül négy, végül pedig két magyar űrhajósjelöltet választottak ki. Tájékoztatása szerint Kapu Tibor elsődleges jelölt és Cserényi Gyula tartalékos jelölt kiképzése jelenleg is zajlik az Egyesült Államokban, a küldetés tavasszal fog indulni. Úgy véli, a 2019-től útjának induló HUNOR céljai nagyban befolyásolhatják Magyarország űrstratégiájának sikerességét.

Itt dől el, kik határozzák meg az évszázad második felét 

– húzta alá Ferencz Orsolya, megemlítve, hogy 140 magyar űreszköz található a világűrben.

Egyre több pénzt szívna fel

Halász Vendel, a Honvédelmi Minisztérium (HM) haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkárságának kabinetfőnöke azt elevenítette fel, hogy a kormány már a 2010-es évek derekán megkezdte egy fenntartható, a nemzeti szuverenitást biztosító haderőfejlesztés végrehajtását. Ennek pedig érvelése szerint fontos része volt a védelmi innovációs rendszer kialakítása.

Kifejtette, hogy Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) céljai három híd, a védelmi kutatás, a haderő és a védelmi innovációs szereplők összekötésével abszolválhatók.

A kutatás-fejlesztési és innovációs területre a következő tíz évben fokozatosan növekvő összegeket terveznek fordítani 

– tette világossá a kabinetfőnök, aki szerint ugyanakkor fontos a Magyar Honvédség transzformációjának támogatása. Valamint azt is rögzítette, hogy elengedhetetlen az erre irányuló kapcsolatrendszerek kiépítése nemzetközi színtéren is.

Innováció és gazdasági megtérülés

Kovács Viktória, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vállalati szolgáltatásokért felelős igazgatója elöljáróban rámutatott, a kutatásba és innovációba többet invesztáló országok jólléte magasabb fokú. Akárcsak termelékenységben, úgy foglalkoztatásban is nyerőbbek ezen újító vállalatok, s jobban is fizetik meg munkavállalóikat. Exportban is többet hoz a konyhára, de ez inkább csak a nagyobb cégekre vonatkozik – sorolta. 

Elmondása alapján az elmúlt tíz évben is jelentős eredményeket értek el, de a jövőre nézvést is számos kihívást látnak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH). Megugrott a szabadalmi bejelentések száma, de ezt is van még hova fejleszteni. 

Jelesül az innovatív vállalatok arányát 30-ról 50 százalékra kell növelni 2030-ra 

– jelölte meg célként. 

Mint elmondta, az NKFI Alap 2025. évi programstratégiája és a GINOP Plusz mint gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program adja meg a pénzügyi kereteket.

Innovációs alaprészre idén rendelkezésre áll hazai forrásból 50 milliárd forint, uniós pénzből pedig több mint 80 milliárd forintnyi támogatás. Erre jön még rá a kutatási alaprész, továbbá a missziók alaprészre fordítható 10 milliárdos keretösszeg.

Kiemelte a NIÜ szerepét, és felhívta a figyelmet, hogy számos innovációs szolgáltatás hozzáférhető ingyen, 

• a projektfejlesztés, 
• az innovációs tréning, 
• a startupokat felkaroló Xpand program és 
• a szakértői adatbázisok.

Jelezte, a NIÜ egyik legfontosabb célja az innovatív projektek és cégek nemzetközi piaci terjeszkedésének támogatása és az azt megalapozó világszínvonalú tudás átadása.

Év végéig van idő lépni

Szolnoki Szabolcs technológiáért felelős helyettes államtitkár azt festette fel, hogy 

2025 végéig kell dönteni arról, milyen programokra iratkozunk fel az űrügynökségben 2026, 2027 és 2028 vetületében is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára szerint „dedikáltan” magyar pályázati pénzek is rendelkezésre állhatnak körülbelül 4 milliárd eurós nagyságrendben. Lényegre törően elmondta, a fő cél, hogy elérjék e forrásokat.

Kiemelte, hogy a spaceinsider.eu egy olyan, általa fontosnak nevezett portál, ahol napi szinten követhetők a főbb idevágó hírek, bár túlnyomórészt angol nyelven.

A közeljövő céljaként azonosította, hogy sikerüljön egy magyar űrtörvény létrehozása, továbbá a nyomon követése annak, hogy a space law (az űrrel kapcsolatos tevékenységeket szabályozó joganyag) terén hogy halad az EU.

A külföldi partnerekkel zajló kapcsolatrendszer és a hazai ökoszisztéma megalkotása kulcsfontosságú – zárta gondolatait az NGM helyettes államtitkára. 

A felszólalások végeztével újságírói kérdésre kiderült, az Űr- Védelmi- és Légiinnovációs Munkacsoport székhelye praktikus okokból várhatóan majd Budapesten lesz.