A világ húsz legnagyobb gazdaságának középtávú növekedési kilátásai 2030-ra a 2009-es pénzügyi válság óta nem látott mélypontra süllyednek - derül ki a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a G20-ak számára készített jelentéséből.

Az IMF előrejelzése szerint a G20-gazdaságok évente átlagosan 2,9 százalékkal bővülhetnek 2030-ig, ami a globális pénzügyi válság óta nem tapasztalt gyenge középtávú kilátást jelent.

A G20 fejlett gazdaságai - köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Dél-Korea - az IMF szerint mindössze évi 1,4 százalékos átlagos növekedést érhetnek el a mostani évtized végéig. Ezzel szemben a feltörekvő G20-gazdaságok - például Argentína, Brazília, Kína, India, Indonézia, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika és Törökország - erősebb, 3,9 százalékos növekedést érhetnek el.

A jelentés 2025-re 3,2 százalékos (az előző évi 3,3 százalék után), 2026-ra pedig 3,0 százalékos G20-növekedést valószínűsít.

Prognózisában az IMF figyelmeztet a protekcionizmus, a politikai bizonytalanság, az elöregedő népesség és a költségvetési mozgástér szűkülése jelentette kockázatokra. A jelentés szerint a kereskedelmi korlátok emelése - különösen az Egyesült Államokban - inflációs nyomást okozhat, és a magasabb vámok miatt nőhetnek a termelői árak. Az IMF szerint az amerikai maginfláció várhatóan csak 2027-ben tér vissza a jegybank 2 százalékos céljához, két évvel később, mint a tavalyi prognózisban szerepelt.

Az IMF felszólította a G20-országokat a kereskedelempolitikai bizonytalanság csökkentésére, a kereskedelmi akadályok közös lebontására, valamint átlátható és egyértelmű kereskedelmi ütemtervek kidolgozására. A szervezet óva intett a vásárlási kötelezettségeket vagy mennyiségi korlátozásokat tartalmazó megállapodásoktól.

A G20-vezetők a hétvégén Dél-Afrikában találkoznak, azonban a csúcstalálkozón nem vesz részt Donald Trump amerikai elnök, Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Argentína és Mexikó államfői sem.

A tanácskozásra feszült kereskedelmi légkörben kerül sor, miután az elmúlt évben az Egyesült Államok jelentősen emelte az effektív vámterheket a belföldi feldolgozóipari termelés erősítésének céljával.