Az időjárás alakulása hagyományosan befolyásolja az élelmiszerek árát, ráadásul világpiaci szinten: nyaranta az aszályos időszakok megterhelik a termelőket, és ha a szárazság hosszan kitart, a tervezett hozamok visszaesnek, ami megrázza az ellátási láncokat, a boltok áruellátását. 

Magyarország ráadásul Európa aszályzónájában található, a klímaválság miatt fokozódó hatás pedig egyre látványosabb szezonális jelenség – emiatt a vásárlók leginkább a pénztárnál mérgelődhetnek.

Az aszálynak árfelnyomó hatása van, ám a drágulások mértékét most még lehetetlen megjósolni. Egyrészt a harmadik éve tartó, összetett inflációs nyomás, másrészt az élelmiszerboltok szélsőséges versengése miatt a vásárlóerőért

 – mondta az Economxnak Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu elnöke. Hétvégi sajtóhírek szerint a fenyegető aszály miatt az élelmiszerek ára akár 5-8 százalékkal nőhet. Először a liszt, a kenyér és a tésztafélék drágulhatnak, majd a baromfi és a sertéshús – hangzott el az RTL Híradóban.

Tavaly is volt emelés, de most itt az árrésstop

Ez azonban önmagában nem példa nélküli: a statisztikák szerint tavaly például különösen az étkezési búza és a takarmánykukorica drágult jelentősen, az őszibarack termelői ára viszont csökkent az aszály miatt. 

Az újabban előre jelzett áremelés a beszállítók felől jelenhet meg a kereskedőknél, ám azt nem biztos, hogy egy az egyben tovább tudják hárítani a vásárlókra, legalábbis nem akkora mértékben. 

Ha nőnek is a nyári átadási árak, az nagyon nem mindegy, hogy az áruházak az érintett termékeket mekkora árréssel adhatják el, vagyis a vásárlók milyen fogyasztói árakkal szembesülnek

– mutatott rá Bubenkó Csaba. 

Ugyanis, a legfeljebb 10 százalékos árrésstop továbbra is védi a magyarokat, ezért szerinte nem szerencsés azzal riogatni, hogy újra megugrik az infláció, nehezebb lesz a megélhetés, most éppen az aszály miatt. 

A logika inkább azt diktálja, hogy akkor szöknének egekbe az árak, ha a boltok – az állami beavatkozás nélkül – korlátlan árrést alkalmaznának, jelentős nyereséggel – fogalmazott.

Az energiaárak sem kell, hogy a nyakunkba szakadjanak

A szakszervezeti vezető arra is kitért, hogy előrejelzések szerint a közel-keleti háború eszkalálódása az energiahordozók, az olajárak emelkedését hozza a világpiacon, ami – késleltetett hatással – egész Európát hátrányosan érintheti. 

Ez megint csak egy globális jelenség, és nem magyar sajátosság lehet. Az viszont az egyes országok kormányain fog múlni, hogyan kezelik, megelőzik-e a kedvezőtlen világpiaci trendeket – mondta, felidézve, hogy az állami beavatkozásokkal a korábbi válságok idején is sikerült mérsékelni a háztartások veszteségeit. 

Például a Covid idején alkalmazott benzinársapkával védettek maradtak a kisfogyasztók a drágább tankolástól, vagy például a rezsicsökkentés is az energiaárak elszabadulását akadályozza.

A most fenyegető olajválsággal szemben az egyik friss kormányzati lépés, hogy hétfőn Magyarország – Szlovákia mellett – megvétózta a 18. EU-s szankciós csomagot, amely többek között megtiltaná az olcsó orosz földgáz és kőolaj vásárlását – számol be az Index.

Kapcsolódó