Alekszej Mojszejev pénzügyminiszter-helyettes a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon tartott „A tudatos fogyasztás evolúciója: Új trendek a nemzetközi gyémántpiac fejlődésében” című kerekasztal-beszélgetésen felhívta rá a figyelmet, hogy az orosz jogszabály értelmében a mesterséges gyémánt nem minősül drágakőnek, ezért nem is lehet azt így nevezni. Emellett megjegyezte, hogy a mesterséges gyémántok előállítása a természetes kövek hagyományos bányászatához képest nagyobb környezeti terheléssel jár, így azt javasolta, hogy a nemesfémek, drágakövek és ezekből készült termékek ellenőrzése okán létrehozott állami információs rendszerbe illesszenek be egy új sort a drágakövek karbonsemlegességét illetően.
A vásárló így csak beolvassa a kódot az alkalmazásban, majd megjelennek a jellemzők: milyen kőről vagy fémről van szó, és hol termelték ki azt, vagy hol állították elő a terméket. Oroszországban a gyémántok kötelező jelölését fokozatosan vezették be 2022 márciusától, mikor is első lépésben minden ékszerhez egyedi azonosító számot rendeltek. 2023 óta a jelölés nanogravírozás formájában is kötelezővé vált - írja a Robb Report luxusmagazin orosz kiadása. Hogy a klímaválságra érzékeny new millennials generációsokat a jelentős árkülönbözet ellenére is meg lehet-e arról győzni, hogy fenntarthatósági szempontból jobb opció természetes kövekből készült ékszereket választani, ez még a jövő zenéje, ahogy az is, hogy mennyiben járul ehhez a célhoz hozzá az, hogy hatalmi szóval mondják azt egy kémiai és fizikai jellemzőit tekintve teljesen megegyező tárgyra, hogy az nem is az, ami.
A laborban készült gyémántok minősége akkorát nőtt ugyanis az elmúlt években, hogy már szinte lehetetlen különbséget találni optikailag, a vásárlónak pedig csak ez és az ár számít. Az alábbiakban kis betekintést adunk az orosz gyémántválságba, habár a TASZSZ orosz hírügynökség július 24-i közleménye szerint nincs itt semmi látnivaló.
A helyzet nem olyan rossz, mint amire eredetileg számítottunk. Figyelembe kell venni azt is, hogy a nagy gyémántbányászati cégek tavaly év végén felfüggesztették az eladásaikat. Nem tapasztalunk olyan mértékű válságot, mint amilyen 2020-ban volt. Új szereplők jelennek meg a piacon – különösen India –, amely egyre jelentősebb gyémántfogyasztóvá is válik. Véleményem szerint a jelenlegi helyzet nem rossz. Ahogy az gyakran lenni szokott válság idején, a gyengék kiszállnak, az erősek pedig maradnak. Az erős szereplők később profitálni fognak ebből
– nyilatkozta a TASZSZ-nak adott interjújában a Pénzügyminisztérium álláspontját artikulálva Mojszejev.
Zuhannak az árak, bedőlne az állami segítség nélkül az orosz piac
A bányászott nyersgyémánt jelentős exportcikk Oroszország számára, azonban a szankciók keretében tavaly már a laborban előállított köveket és a harmadik országban feldolgozott termékeket is kitiltotta az EU és más nyugati országok is az orosz-ukrán háború folyományaként. Az igazi károkat azonban nem is a szankciók, hanem a piacon évek óta tapasztalható áresés okozza – különösen a piacvezető, orosz Alrosa gyémántkitermelő vállalatnak –, az utóbbi öt évben a mesterséges gyémántok ára ugyanis 75 százalékot zuhant a túlkínálatnak köszönhetően.
Nemcsak a túltermelés a ludas ebben, hanem a fogyasztói szokások változása is, az emberek inkább elektronikai cikkekre vagy utazásra költenek, de kifejezetten húsbavágó a kínai kereslet csökkenése is, illetve, hogy a gyémánt eljegyzési gyűrű már nem számít nélkülözhetetlennek a lánykérésnél – írja az amerikai Forbes. A világ egyik legnagyobb gyémántkitermelőjének számító De Beers kétmilliárd dollár értékű készlet fölhalmozódásáról számolt be, és a világ gyémántellátásnak 25 százalékát biztosító Alrosát is súlyosan érinti a piaci változás: a tavalyi termelés 4,6 százalékkal csökkent 33 millió karátra, ami a 2023-as 2,8 százalékos csökkenésre jött rá.
Az orosz kormány így 1,55 milliárd dollár értékben különített el a tavalyi költségvetésben keretet arra, hogy felvásárolja az állami tulajdonban lévő Alrosa eladatlan drágaköveit, valahogy stabilizálva ezzel az árat, és előrejelzések szerint az orosz állami nemesfém- és drágakőalap Gokhran idei vásárlásainak körülbelül felét is nyersgyémánt teszi majd ki. A 2009-es pénzügyi válság idején a Gokhran egymilliárd dollár értékben vásárolt gyémántokat az Alrosától, 2022-ben pedig – amikor a koronavírus miatti lezárások utáni kereslet meghaladta a bányászati kapacitásokat – több millió karátnyi gyémántot adott el újra a piacon.
Rémes számok, ambivalens jövőkép
Az Alrosa múlt év végén bejelentette, hogy idén bizonyos termelési tevékenységek felfüggesztésére, a legkevésbé jövedelmező bányák legalább ideiglenes bezárására, a beruházási projektek lassítására, elbocsátásokra és 10 százalékos bércsökkentésre is sor kerülhet.
„Jelenleg elég nehéz helyzetben vagyunk. A feladatunk, hogy kitartsunk és kivárjuk, míg az árak ismét emelkedésnek indulnak”
– nyilatkozta korábban Pavel Marinyicsov vezérigazgató.
Az Alrosa tavalyi bevétele 239 milliárd rubel volt, ami 26 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban, nyeresége pedig 19 milliárd rubel, ami 77 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Mivel a fontos piacnak tekinthető India és az Egyesült Arab Emirátusok továbbra is engedélyezik az orosz gyémánt importját, feltehetőleg itt talál vevőre az áru oroszlánrésze, de ez csak sejtés, mivel a cég 2022 márciusa óta nem ad ki arra vonatkozó információt, mely országokkal üzletel. Egyelőre az is kedvező, hogy az Európai Unió ismét elhalasztotta annak a gyémántkövetési rendszernek a bevezetését, amely a szankciók újabb körének része lenne az orosz gyémántipar ellen.
A szankciók kijátszása ugyanis elég kreatív megoldásokat szül, ahogy arra is lett megoldás, hogy közép-ázsiai bábáskodással az európai luxusautók hogyan jussanak el Oroszországba, vagy hogy a kivonult luxusruházati márkák új termékei is elérhetők legyenek Moszkvában és Szentpéterváron az Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökhöz kötődő üzleti kör segédletével, úgy az orosz gyémánt is megtalálja a maga útját. Idén áprilisban a vezérigazgató már derűsebben nyilatkozott a jövőről:
Bizonyos kategóriákban a gyémántárak először kezdtek el emelkedni közel három év után. Az elemzők szerint a teljes helyreállásnak 2027-re kell bekövetkeznie. Mi természetesen ennél gyorsabb fellendülésre számítunk.
A De Beers azonban elég szkeptikus az ügyben, hogy hosszútávon korrigálódik-e a piac, így jelenleg felülvizsgálja a működését. A cégben résztulajdonos botswanai állam bányászati minisztere, Bogolo Kenewendo korábban bejelentette, hogy növelnék az állami részesedést a vállalatban, de most ez is kétséges lehet, hiába a gyémánt teszi ki az afrikai ország exportbevételének 70 százalékát. Botswana a bányák számát tekintve azonban Oroszország mögé sorolódik, amely így nem is szeretné elengedni a szektor kezét és elveszíteni a tekintetben sem a világuralmát.
A szerző luxusszakértő, az Index munkatársa.