Kijózanító ébresztő a jövőre nézve 2025 végén:

hatalmas jólétvesztést, a jövedelmek drasztikus csökkenését, új adókat, az erőltetett háborús felkészülés miatt visszaeső termelést, „lebutított” fogyasztást

– azaz összességében évekre bebetonozott válságot vetít előre Németország egyik legtekintélyesebb közgazdásza, Klaus Regling, aki korábban az eurozóna tagjainak létrehozott válságkezelési alapot, az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) vezette, és évtizedekig volt szakértő az Európai Bizottságnál, a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF).

Az az ígéret, hogy a gyerekek gazdaságilag jobban fognak járni, mint a szüleik, már nem tartható fenn

– figyelmeztetett a harcedzett, 75 éves szakember a Handesblattnak adott interjúban, kiemelve, hogy

ilyen  válság okozta hanyatlás még soha nem történt Németországban.

Ez pedig a demokráciát is veszélyezteti, mert a kiábrándult emberek egyre inkább nyitnak a  populista, szélsőséges ígéretekre.

A fiatalok ne nagyon éljék bele magukat a jólétbe

Sokadik ébresztőnek szánja vészjósló prognózisát Klaus Regling, aki szerint háborús fenyegetettség ide, geopolitikai hatalomharcok oda, az EU vezető gazdaságában olyan átfogó reformcsomagra van szükség, amilyet még soha nem látott a Szövetségi Köztársaság.

Legfontosabb nyugati partnerünknél a termelés egyre nagyobb részét fogják lekötni a védelem, a társadalombiztosítási rendszerek és a környezeti problémák terhei, ez pedig azt hozza, hogy

a következő generáció kevesebbet fog tudni  fogyasztásra költeni, mint az előző, ami példátlan az iparosodott országokban

– mondta.

A jövő megmentése érdekében a pártoknak felül kell emelkedniük: a vörös vonalak átlépésével egy átívelő kompromisszum, a „Nagy Alku” elkerülhetetlen. 

Elhúzott a világ: perverz megszorítások kellenek

Szerinte Németország gazdasági gyengeségét a globális változások, például a kínai verseny fokozódása, illetve a politikai kudarcok is előidézték, miközben évtizedekig nem fektetettek be kellően az infrastruktúrába, elpazarolva a növekedést. 

Az is probléma, hogy

a németek túl keveset dolgoznak más országokhoz képest,

az egy alkalmazottra jutó átlagos munkaórák száma jelentősen alacsonyabb, mint a többi OECD-országban.

Ezért

el kell törölni bizonyos munkaszüneti napokat, emelni a nyugdíjkorhatárt, és a legtöbb adókedvezménytől is el kell búcsúzni.

Ezek ugyanis – szavai szerint – perverz ösztönzőket teremtettek, amit csak fájdalmas megszorításokkal lehet kompenzálni.

Új alapokon a nyugdíjazás, de a vagyon is célkeresztben 

A németeknél elkerülhetetlen  nyugdíjreform példaként szolgálhat egész Európában, például nálunk is.

Kitért rá: mostanra

elavult az a nyugdíjszámítás, ami a bérekhez köti az időskori juttatást, a jövőben csak inflációs kiigazítás lehet fenntartható.

Különben összeomlik a teljes ellátási rendszer a jóléti államban, ahol a társadalmi egyenlőtlenségeket az is enyhítheti, ha nagyobb súlyt kap a befizetett évek száma.

Ennél durvább javaslata is van: a szakértő az  egészségügyi szektor meredeken emelkedő kiadásai ellenében

növelné a biztosítottak saját zsebből történő kifizetéseit az orvosi ellátásért,

miközben megszüntetné a betegség első napjától folyósított, folyamatos bérfizetést. 

Mivel Németországban a legmagasabb adókulcs a viszonylag alacsony jövedelmeket sújtja, ezért a vagyonosokat sem kímélné – szerinte

egy réteg úgy gazdagodott meg, hogy az nem függött össze a valós termelékenységgel. 

Ezért egy érezhetőbb vagyonadót vagy magasabb örökösödési adót vezetne be a kiegyenlítődés érdekében.