Mégsem robbant a kommunikációs bomba a transzatlanti kapcsolatokban: első hivatali napjaiban az új német kancellár – ígéretéhez híven – nem tétlenkedik, hanem máris kilépett a globális színpadra, és miután szerdán Varsóban és Párizsban tárgyalt, tegnap feltelefonálta Amerika elnökét. 

A kereszténydemokrata Friedrich Merz (CDU) és a republikánus Donald Trump első hivatalos egyeztetése a vártnál kellemesebb – a Welt szerint „pozitív, laza” – hangulatban telt, noha számítani lehetett a feszültségre, úgy is, hogy az elnökök eddig gyakorlatilag nem ismerték egymást. 

Azonban az USA vezetése – és például Elon Musk – tavaly óta nyíltan kampányolt a populista jobboldali párt, a már hivatalosan is szélsőségesnek nyilvánított AfD győzelme mellett a német belpolitikában, ami miatt a CDU-s kancellár egyértelmű sértettségének adott hangot.

Megírtuk: Merz kedden még azt nyilatkozta a köztévében, hogy az első adandó alkalommal számon kéri Trumpot, amiért „abszurd nézeteket terjeszt a Német Szövetségi Köztársaságról”, és közli vele, hogy az amerikaiaknak távol kell maradniuk a belügyeiktől. 

A kínos téma viszont – legalábbis elsőre – elsikkadt a nagyhatalmak között: a fél órás megbeszélésen sokkal inkább szó esett a kontinensek közötti kereskedelmi vitáról, de főként az ukrajnai háborúról, a békéről és Putyinról.

Véget kell vetni a gyilkosságoknak

A telefonos egyeztetés nagy részét Ukrajna uralta: a két fél megállapodott abban, hogy szorosan együttműködnek az orosz agressziós háború befejezése érdekében – nyilatkozta utóbb Stefan Kornelius német kormányszóvivő.

A kancellár osztotta Donald Trump azon követelését, hogy „mielőbb véget kell vetni az ukrajnai gyilkosságoknak”, ezért

"Oroszországnak most bele kell egyeznie a tűzszünetbe, hogy teret teremtsen a tárgyalásoknak”

– idézi Trump szavait a Berliner Zeitung.

A német kormány szerint az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy

határozottan támogatni fogja az európai békefenntartási erőfeszítéseket,

vagyis Németország törekvéseit Franciaországgal, Nagy-Britanniával, Lengyelországgal és más európai partnerekkel a „tartós béke elérése érdekében”. 

Igaz ugyanakkor, hogy jelenleg még jelentős különbségek vannak az Egyesült Államok és az európai szövetségesek között a lehetséges békemegoldáshoz vezető utat illetően. Mert miközben Trump arra ösztönzi Ukrajnát, hogy engedményeket tegyen Oroszországnak, az itteniek óva intenek egy előre diktált békétől.

Egyelőre a vitás verziót alapozták meg

Másik fontos témaként a világhatalmi vezetők egyetértettek abban, hogy gyorsan rendezni kívánják a kereskedelmi vitákat, az USA és Európa közötti vámkérdést.

Bár a nyilvánosságra hozott információk szerint ez egyelőre csak formális szándéknyilatkozat volt, mivel az EU-alapító Németország részéről nem hangzott el konkrét megoldási javaslat, ami arra utal, hogy a vámkérdés továbbra is uniós szinten dőlhet el. 

Legújabban az Európai Bizottság csütörtökön annyit jelentett be, hogy további,

akár 95 milliárd euró értékű, különleges vámokat készít elő az amerikai exportra,

arra az esetre, ha a Washingtonnal folytatott tárgyalások nem vezetnek megoldásra – ennek határideje július.

A tét továbbra sem kicsi, mivel, ha az európai ellenjavaslat nem felel majd meg Trumpnak, akkor az USA új, átfogó különleges vámokkal válaszolhat az unióból származó importra, a már hatályos tarifákon felül – idézi a napilap. 

Donald Trump visszatérhet családi gyökereihez

Az USA első embere – ha nem is rögtön a keddi kancellári választás után, de a csütörtöki hívás során már – gratulált a konzervatív német politikusnak, akit arról is biztosított, hogy 80 évvel a második világháború vége után

az USA továbbra is Németország nélkülözhetetlen barátja és partnere. 

Megállapodtak abban is, hogy idővel kölcsönös látogatásokat tesznek egymás országában – elsőként Friedrich Merz hívta meg Donald Trumpot, aki nem zárkózott el, mondván, hogy „el tud képzelni egy ilyen látogatást”. 

Ez amiatt is figyelemre méltó lehet, mivel a kancellár megemlítette az amerikai elnök német gyökereit: mint mondta, ismeri Trump őseinek szülővárosát, Kallstadtot a Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli borúton, ahonnan a nagyszülők a 19. század végén emigráltak New Yorkba.

Donald Trump a ramsteini amerikai bázison tett megállókon kívül elnökként csak a 2017-es G20 csúcstalálkozón járt eddig Németországban.

Kapcsolódó