Ismét nehéz napja lesz Ursula von der Leyennek, ugyanis újabb bizalmatlansági indíványokat nyújtottak be ellene, s az erről szóló szavazást ma délben tartják.
Mi az oka a bizalmatlanságnak?
Az indítványt két párt nyújtotta be, a „Patriots for Europe” (PfE) és a radikális baloldal (The Left). Az indítványok okai részben politikai elégedetlenségből fakadnak: például kritika érte Von der Leyent olyan kérdéseket illetően, mint
- a kereskedelmi megállapodások (pl. Mercosur),
- az USA-val kötött tarifamegállapodások,
- valamint az agrárpolitikai döntések, amelyek az indítványozó pártok szerint veszélyeztetik a gazdákat.
Az Európai Parlamentben zajló politikai csatározásoknál talán még nagyobb gondot jelenthet Ursula von der Leyen számára, hogy a héten a saját pártcsaládján belül, az Európai Néppártban is komoly nézetkülönbségek feszülnek. A frakció és a néppárti biztosok között ugyanis egyáltalán nincs egyetértés az Európai Bizottság által előterjesztett költségvetési tervezetről.
A néppárti képviselők körében különösen nagy felháborodást váltott ki, hogy a Bizottság a 2028-tól induló új többéves pénzügyi keretben – vagyis az uniós költségvetésben – összevonná az agrártámogatásokat (KAP) és a felzárkóztatást szolgáló kohéziós alapokat egy közös alapba. Ráadásul a tervezet szerint ennek az alapnak a keretösszege is csökkenne, ami sok tagállam számára érzékeny veszteséget jelentene.
A Bizottság elképzelése több tagállam és maga az Európai Parlament részéről is komoly ellenállásba ütközött. Az EP részéről az MFF-ről a Bizottsággal és a Tanáccsal egyeztető egyik jelentéstevő, a néppárti Siegfried Muresan már a tervezet bemutatását követően egyenesen elfogadhatatlannak nevezte az agrártámogatások tervezett új rendszerét.
Ráadásul az Európai Unió 2040-es klímacéljait illetően sincs konszenzus Manfred Weber vezette néppárti frakciója és Ursula von der Leyen Bizottsága között. Weberék túlságosan radikálisnak tartják a von der Leyen által javasolt 90 százalékos kibocsátáscsökkentést, ami miatt egyébként az EU az ENSZ közgyűlésén egyelőre nem tett semmilyen bejelentést ezzel kapcsolatban.
Von der Leyen mást sejt a háttérben
Az elnök asszony a parlamenti viták során többször is hangsúlyozta, hogy ezek az indítványok részben a szélsőséges erők által gerjesztett politikai kampányok eszközei, amelyek célja az uniós egység aláásása és a belső megosztottság növelése.
Az elnökség megdöntésére irányuló újabb kísérletekkel kapcsolatban azt mondta, hogy „ellenfeleink nemcsak készen állnak arra, hogy kihasználják az eseti megosztottságot, hanem aktívan szítják is azt”. Véleménye szerint Oroszország egymás ellen akarja fordítani az európaiakat, „megpróbálják csökkenteni az éberségünket, gyengíteni az elszántságunkat és a rugalmasságunkat. Ez egy csapda. És egyszerűen nem dőlhetünk be neki”.
Ursula von der Leyen úgy véli az Európai Bizottság európai ellenzéke orosz, vagy Moszkvához kötődő bábkormányok irányítása alatt áll.
A Bizottság elnökének leghangosabb kritikusaiként a Patrióták Európáért (Orbán Viktor pártcsaládja) és a Baloldal frakciói emelkednek ki. Mindkét csoport negatívan értékelte az Egyesült Államokkal kötött vámmegállapodást és a Mercosur-szerződéseket. Emellett a Patrióták a Bizottságot az illegális migráció kezelésének elmulasztása miatt támadják, míg a Baloldal azzal vádolja, hogy összejátszik a szélsőjobboldallal, és tétlenül szemléli a Gázai övezetben zajló, véleményük szerint „népirtást”.
Támogatók és ellenségek
A nap legnagyobb kérdése, hogy kiket tudhat maga mögött von der Leyen és kik szavaznak majd ellene.
A centrista pártcsaládok (EPP – Néppárt, S&D – Szocialisták és Demokraták, Renew Europe) várhatóan nem támogatják az indítványokat, és ellene fognak szavazni. Ugyanakkor létezik nyomás és kritika a koalíción belül is: néhány képviselő esetleg elállhat a pártvonaltól, tartózkodhat, vagy nem jelenik meg a voksoláson.
A bizalmatlansági indítványok esélyei azonban rendkívül alacsonyak: elsősorban
a kettős többség követelménye miatt eleve nehéz megbuktatni a biztosi kollégiumot, hiszen nemcsak a 720 EP-képviselő többségének, hanem a szavazók kétharmadának is támogatnia kellene az indítványt.
Másrészt azok a képviselőcsoportok, amelyek 2024 után már megszavazták Ursula von der Leyen második ciklusát, előre jelezték, hogy most sem fogják megszavazni az indítványokat.
Von der Leyen tehát várhatóan a helyén marad ezalkalommal is, ám innentől nyilvánvalóan komolyabban is felmerül a kérdés, hogy milyen alternatívák léteznek Von der Leyen leváltására, ki lehetne az utódja, és milyen változások várhatók belpolitikai/európai színtéren? Illetve nagy kérdés az is, hogy milyen presztízs- és politikai üzenetet hordoz az indítvány, mennyire szimbolikus, mennyire valódi hatalomátvételi kísérlet?
Egy biztos, Oroszországnak nagyon jól jönnek az ilyen belső harcok, hiszen Vlagyimir Putyin egyik elsődleges célja, hogy gyengítse az európai egységet, és minél több szövetségest húzzon be a tagállamok közül.