A munkahelyek elvesztésétől tartva az európai szinkronszínészek uniós szabályozást követelnek, mert a stúdiók mesterséges intelligenciát használnak a szinkronizáláshoz, meglehetősen vegyes eredményekkel – írta a Reuters. Ben Affleck, Joaquin Phoenix is azért küzd, hogy mestersége életben maradjon a mesterséges intelligencia korában. Az Egyesült Államokban a hollywoodi színészek ebben a hónapban új szerződést írtak alá mesterséges intelligenciára szakosodott videojáték-stúdiókkal, amely a SAG-AFTRA szerint fontos előrelépést jelent a technológia elleni védelem terén.

A mesterséges intelligencia elleni, 2023-as zavargások óta az AI állandó téma Hollywoodban.

2023-ban Hollywood forgatókönyvírói május elején kezdtek sztrájkba, miután az Amerikai Forgatókönyvírók Céhe (WGA) nem tudott egyezségre jutni a filmstúdiók és a streamingszolgáltatók vezetőivel. Az írók már nem tudnak megélni a keresetükből, így azt akarták elérni, hogy a streaming iránt megnövekedett kereslet miatt nagyobb részesedést kapjanak a nyereségből.Egy ilyen akció dollármilliárdos kiesést eredményez az ágazatban.A sztrájkhoz július közepén 160 ezer hollywoodi színész, kaszkadőr és más szórakoztatóipari alkalmazott is csatlakozott, de ők már a mesterséges intelligencia térnyerése miatt is aggódtak. Mindeközben a Netflix 900 ezer dollár éves fizetésért keresett MI-szakembereket.Itt írtunk erről többet >>>

Ted Sarandos, a Netflix társvezérigazgatója korábban elmondta, hogy a cég először használt generatív mesterséges intelligenciát vizuális effektek létrehozására a képernyőn az eredeti „El Eternauta” (Az Örökkévaló) című sorozatban. A GenAI-t a színészek ajakmozgásainak szinkronizálására is tesztelték a szinkronizált párbeszédekkel a vizuális élmény javítása érdekében.

A mesterséges intelligencia ilyen jellegű szinkronizálási használatát engedélyezi az új SAG-AFTRA színészi szakszervezeti szerződés, amely az idegen nyelvekről angolra történő szinkronkészítést is lefedi. Azt is előírja azonban, hogy a szinkronszolgáltatást nyújtó színészt fizetésben kell részesíteni.

Egy iparági óriás ilyen tesztüzemei nem sokat fognak enyhíteni a szinkronszínészek félelmein.

A globális streaming platformok, mint például a Netflix nagymértékben támaszkodnak a szinkronizálásra. A GWI fogyasztói kutatóintézet szerint Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában a nézők 43 százaléka a szinkronizált tartalmakat részesíti előnyben a felirattal szemben. A Business Research Insights szerint a piac várhatóan 4,3 milliárd dollárra fog növekedni 2025-re, és 2033-ra eléri a 7,6 milliárd dollárt.

Ez a növekedés felerősítheti a keresletet a még gyerekcipőben járó technológia-alapú megoldások iránt, mivel a platformok az előfizetőkért és a bevételekért versenyeznek, és a növekvő előfizetésük hangsúlyozásával igyekeznek megnyerni a hirdetőket.

Azonban a mesterséges intelligencia által generált hangok egyre kifinomultabbá és ezáltal költséghatékonyabbá válnak, az európai szinkronszínész-ipari szövetségek ezért arra kérik az EU-t, hogy szigorítsa a szabályozásokat a minőség, a munkahelyek és a művészek védelme érdekében, hogy őket használják a jövőben is.

Németországban 12 ismert szinkronszínész jelent meg a TikTokon márciusban, 8,7 millió megtekintésük van a „Védjük a művészi, ne a mesterséges intelligenciát” kampányuknak. A VDS szinkronszínészek egyesületének petíciója több mint 75 500 aláírást kapott.

Stefan Sporn, az Audio Innovation Lab vezérigazgatója, amely mesterséges intelligencia segítségével szinkronizálta a cannes-i filmfesztivál „Fekete kutya” című pályaművét kínairól németre, úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia át fogja alakítani, de nem fogja helyettesíteni az emberi hangot. Az érzelmekhez, az íráshoz és a nyelvi árnyalatokhoz mindig is szükség lesz emberekre – mondta –, „csak nem ugyanolyan mértékben”.