Vitába keveredett egymással Szijjártó Péter és Annalena Baerbock az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján az OTP miatt – írja a Politico az ügyben érintett négy diplomatára hivatkozva.

Az Orbán-kormány addig nem hagyja jóvá az Európai Békekeret következő részletét, amíg az ukrán Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t, valamint nem támogatja az újabb szankciókat részben emiatt, részben a kínai cégeket érintő korlátozások miatt.

Diplomaták szerint a vita késlelteti az újabb oroszországi szankciókat is.

A multik sorra vonulnak ki az oroszoktól a háború kezdete óta

A klasszikus McDonald’s helyett az orosz Vkuszno i Tocska éttermekben a vásárlók például a BigMac helyett Bikmakot ehetnek, és a Coca-Cola hiányában CoolColát ihatnak. Az eredeti Starbucks logón szereplő sellőt pedig egy hagyományos orosz fejkendőt viselő nőre cserélték le, miközben az orosz Ikea bútorait az orosz rabok szerelhetik össze a börtönökben.

Az ukrán hatóság egyébként arra hivatkozva vette fel a magyar bankot a listára, hogy az jelenleg is működik Oroszországban, ráadásul kedvezményes hitelfelvételi lehetőségeket is biztosít. Közben pedig a behívott vagy szerződéses katonáknak a törlesztés halasztását is engedélyezte az OTP.

A német külügyminiszter nem hagyta szó nélkül

Annalena Baerbock a lap forrásai szerint olyan jelentésekre hivatkozott, amelyek szerint
  • az OTP elismeri az oroszok által megszállt luhanszki és donyecki területeket – ami egyébként ellentétes a nemzetközi joggal  –,
  • közben pedig biztosíték nélküli hitelkeretet nyújtott az orosz katonáknak.
Az ukrán nemzeti bank korábban azzal a követeléssel fordult az OTP Csoporthoz – amely megközelítőleg 507 millió dolláros érdekeltséggel rendelkezik Ukrajnában –, hogy távozzon az orosz piacról.

Az OTP Csoport minden nemzetközi szankciós intézkedést és helyi törvényi előírást betartva működik valamennyi piacán, így Oroszországban is
– írta az OTP közleményében, ezzel összhangban pedig a magyar kormány is visszautasította a vádakat, kiemelve, hogy „a jelentések nem helytállóak”, állításuk szerint ugyanis a bank vezetősége nyilvánosan kifejezi Ukrajnának nyújtott támogatását.

A találkozón Németország mellett a svédek és észtek is nyomást gyakoroltak hazánkra, azzal érveltek, hogy az EU-nak nem szabad halogatnia a további szankciókat –amelyek célja a kijátszás visszaszorítása – és az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek értékének növelése.

  • A pénz még nem elég az ukrán győzelemhez 
    Katonai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Ukrajnának a fegyverek mellett többek között kiképzésre és a hírszerzés fejlesztésére is szükség van.
  • Helyreállt a könyvelés, még több pénzt adhat az USA Ukrajnának
    Hárommilliárdos többletet találtak az USA költségvetésében, amit Ukrajnának szánnak. Így még több fegyvert és segélyszállítmányt kaphatnak a háborús övezetben.
  • Minden, amit az Ukrajnának szánt F-16-osokról tudni érdemes 
    Felújított vadászgépeket kaphat Kijev az Egyesült Államoktól. Nem kifutó modellek, de nem is a legmodernebb széria.
  • Az ukránok saját zsebből fizetik a hadi eszközöket 
    A hanyatló gazdasági helyzet ellenére ukrajnai üzletek, civil szervezetek és magánszemélyek is segítenek feltölteni a fegyverkészleteket.

Több EU-s politikus is hangsúlyozta, hogy Magyarország sürgősen válassza el a háborús szponzorok listája miatti ellentétet Ukrajna katonai támogatásától.

Nem halogathatjuk a szankciókat
– húzta alá Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a találkozó előtt.

A Politicónak névtelenséget kérve nyilatkozó diplomata értetlenségét fejezte ki, hogy Magyarország miért ragaszkodik az ukrán listához, hiszen annak jogi súlya nincs.

Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy [az Ukrajnának nyújtandó következő katonai támogatási csomagot] ... jóváhagyják
– ezt már Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője mondta, hozzátéve, hogy Kijevvel is felveszi a kapcsolatot a vita mielőbbi rendezése érdekében.