„A sebészet tervezésénél ma már minden rendelkezésre álló információt felhasználunk – ez teszi lehetővé, hogy pontosabb műtéteket végezzünk, és növeljük a betegek túlélési esélyeit” – hangzott el a Science Expón tartott előadáson, ahol Ghimessy Áron, az Országos Onkológiai Intézet mellkassebész osztályvezető főorvosa, valamint Rényi-Vámos Ferenc, a Semmelweis Egyetem klinikaigazgatója beszéltek arról, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia és a robotika a modern gyógyítást.
Még azt is megmondja az AI, hol érdemes vágni
A robotok ma már nem a jövő ígéretei, hanem a műtők mindennapi szereplői. Bár önállóan még nem operálnak, nélkülözhetetlen segítőtársai az orvosoknak: pontosabban tájékozódnak, precízebben dolgoznak, és olyan adatokat jelenítenek meg, amelyek emberi szemmel szinte átláthatatlanok lennének. A patológiai feldolgozástól kezdve a terápiás utánkövetésig minden szakaszban jelen van a robottechnológia.
Régen a sebészek két dimenziós CT-felvételek alapján tervezték a beavatkozásokat, ma viszont háromdimenziós modellek állnak rendelkezésre. Ezek pontosan megmutatják, hol futnak a tüdőben az erek és a hörgők, így a beavatkozás során csak a legszükségesebb szöveteket kell eltávolítani.
Még a tüdőtranszplantációt is megkönnyíti a technológia: a CT-alapú térfogatmérés segítségével előre meghatározható, hogy az új szerv tökéletesen illeszkedik-e a beteg mellkasába.
A mesterséges intelligencia a daganatok felkutatásában is kulcsszerepet kap. A radiológusok munkáját segíti azzal, hogy automatikusan felismeri és körberajzolja a tumort. A rendszer szegmentálja a szerveket – elkülöníti a bordákat, ereket, a szívet –, így a sebészek pontosan meg tudják tervezni, hol érdemes bemetszést ejteni, és mely ereket kell elkerülni.
Technológiai csoda: valóssággá válik a belső anatómia
A szimulált képek ráadásul akár a műtét közben is használhatók. Egy kiterjesztett valóság-szemüveg segítségével a sebészek a páciens testére vetítve láthatják a belső szerveket. A technológia digitálisan mutatja meg, hol kell vágni – mintha az orvos egyszerre látná a valóságot és a belső anatómiát. Ennek köszönhetően egyre kisebb bemetszésekre van szükség, a minimál invazív műtétek már általános gyakorlatnak számítanak.
Mindannyian emlékszünk, hogy a kilencvenes években a kamerás beavatkozás még újdonság volt – ám ma a sebészek már nagy felbontású videóképek alapján dolgoznak, és a precíz beavatkozásoknak köszönhetően a betegek akár már másnap hazamehetnek, sőt, van, aki egy héten belül újra munkába is áll.
A 3D-élőkép beépíthető a robottechnológiába is, így a műtét közben digitálisan „belülről” látható a test. Egy különleges, ICG nevű festékanyag infúziós beadása pedig kirajzolja a tüdőszegmentumok határait, így az orvos pontosan tudja, milyen kis területet szükséges eltávolítani.
GPS-szel a testben
A navigációs bronchoszkópia – vagyis a célzott hörgőtükrözés – lehetővé teszi, hogy a sebész a kamerán keresztül, szinte mikroszkopikus pontossággal jusson el a daganatos góchoz – mintha GPS-t használnánk az autóban. A robotvezérelt bronchoszkópia 95 százalékos találati aránnyal dolgozik, és akár hetekre rövidítheti a korábban hónapokig tartó kivizsgálási folyamatot.
A patológiában is használják a mesterséges intelligenciát, az AI ugyanis nagyban segíti a szövettani metszetek kiértékelését is: körberajzolja a mintákat, segíti a diagnózis felállítását, és lehetővé teszi, hogy személyre szabott terápiát kapjon minden beteg.
A mesterséges intelligencia azonban nemcsak a műtőben van jelen, az otthoni felépülésben is kulcsszerepet kap: az orvosok olyan okoseszközöket adhatnak a pácienseknek, amelyek figyelik a regenerálódást, és ha probléma adódik, automatikusan jelzik, hogy a betegnek orvosi segítségre van szüksége, menjen a kórházba.
Ahogy az előadók hangsúlyozták: az AI alkalmazása a sebészetben már nem a jövő, hanem a jelen. A technológia nem váltja ki az orvost, hanem új dimenziót ad a gyógyításnak – pontosabbá, gyorsabbá és biztonságosabbá teszi az életmentő beavatkozásokat.
Profilra szabja az AI a terápiát
Korábban Peták István az Economx AI Summit konferenciáján is elmondta, hogy minden daganatos betegnek meg kell találni a személyre szabott kezelést, ezt hívja a tudomány precíziós onkológiának. Ezen eljárás során egy olyan terápiát választanak, amely megtalálja és megszünteti az okokat. A kutató-professzor szerint az AI-modellek segítenek megtalálni azokat a célpontokat, amelyekre érdemes lenne gyógyszert fejleszteni, ezután elemzésekkel tudják kiválasztani, hogy ezeket mely betegeknél lenne érdemes alkalmazni.
Peták István arról is beszámolt, hogy „a mátraházai tüdőintézet adatait megmutattuk Chicagóban. Ebből kiderült, hogy akik precíziós kezelést kaptak AI által, tovább éltek, mint az várható volt. Évekkel később a betegek 50 százaléka még mindig él.”
Ráadásul egy, magyar betegek bevonásával készült nemzetközi kutatás eredményei szerint azoknál a tüdőrákos betegeknél, akik az AI-modell által előrejelzett, a teljes molekuláris profiljukhoz illeszkedő célzott kezelést kapták, az ötéves túlélés 33 százalék volt, szemben a más kezelésben részesülők 6 százalékával. Ez ötszörös túlélési esélynövekedést jelent.
A vizsgálat rámutatott: a betegek mintegy fele kaphatna ilyen célzott terápiát, a gyakorlatban azonban jelenleg csupán 17 százalékuk jut hozzá.