2025 negyedik negyedévében
a román GDP 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévihez viszonyítva
– közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában a harmadik negyedévben is csökkent a GDP az előzőhöz képest, 0,1 százalékkal, vagyis technikai recesszióba került a gazdaság. Az előző negyedévhez mérve a másodikban 1 százalékkal javult, az elsőben pedig 0,6 százalékkal romlott a román gazdaság teljesítménye.
Éves összevetésben a negyedik negyedévben a GDP a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt, míg a naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,6 százalékkal csökkent.
A 2025-ös román GDP 0,6 százalékkal haladja meg a 2024-est, ami megegyezik az októberi költségvetés-kiigazításkor meghatározott növekedési céllal. Januárban, a 2025-ös költségvetés tervezetének elkészítésekor a bukaresti kormány még 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.
Az Adevărul részletesebb beszámolója szerint a román gazdaság technikai recessziójáról közzétett adatok komoly politikai vitát indítottak el. A volt miniszterelnök, Florin Cîțu élesen bírálta a kormány gazdasági kommunikációját, és azt állította, hogy a recesszió tényét már korábban is egyértelműen jelezték a negyedéves GDP-adatok. Szerinte
a kormány igyekezett elkerülni a „recesszió” kifejezés használatát, illetve az éves növekedési számokra helyezte a hangsúlyt, ami szerinte félrevezető képet ad a gazdaság tényleges állapotáról.
Cîțu azt is hangsúlyozta, hogy a két egymást követő negyedévnyi gazdasági visszaesés a nemzetközi gyakorlat szerint technikai recessziót jelent, ezért a helyzet súlyosságát nyíltan el kell ismerni. Úgy véli, a költségvetési politika és a növekvő államháztartási hiány is hozzájárult a gazdaság lassulásához, és figyelmeztetett, hogy a befektetői bizalom romolhat, ha a döntéshozók nem kezelik átláthatóan a helyzetet.
A kormány képviselői ezzel szemben az Országos Statisztikai Intézet adataira hivatkozva azt hangsúlyozzák, hogy a gazdasági statisztikák nemzetközi módszertan alapján készülnek, és éves összevetésben Románia gazdasága továbbra is növekedést mutat. Szerintük a rövid távú negyedéves visszaesés mögött részben külső gazdasági tényezők – például az európai konjunktúra gyengülése és az ipari kereslet visszaesése – állnak.