A hazai választók a magyar gazdaság rossz állapotát, valamint a megélhetés magas költségeit tartják a legnagyobb problémának - derül ki a Republikon reprezentatív kutatásából. A felmérést a februári pártpreferencia-méréssel egyidőben, február 12-17. között készítették 1000 ember telefonos megkérdezésével.

A második helyen az orosz-ukrán háború végzett, minden ötödik válaszadó ezt gondolja a legsúlyosabb problémának. Bár ez is magas arány, és megmutatja a háborús félelemkeltés hatását, az sem kizárt, hogy a közelmúlt eseményeinek és a mindent e lapra feltevő Fidesz-kampány eredményeképpen február óta tovább nőtt a háború miatt aggódók aránya - fűzte hozzá az intézet.

A harmadik helyen a jogállamiság és demokrácia leépülése szerepel, megközelítve a háborút, megelőzve a 13 százalékon álló egészségügyet.

Ennek több oka is lehet a Republikon szerint: egyfelől az, hogy a Tisza képes volt a nehezen megfogható
jogállamisági témát keretezni és fogyaszthatóvá tenni, másfelől az elmúlt években felgyorsult a magyar jogállamiság eróziója, ami egyre inkább érezteti magát a magyar mindennapokban is, így a közvélemény a maga útján is érzékenyebbé válhatott erre a leépülésre. Az egészségügy ugyan mindig dobogós, most azonban a háború és a jogállamiság letolta a porondról. A korrupciót 11 százalék jelölte, a migrációt és az oktatás egyébként tragikus állapotát 2-2 százalék választotta, mint legsúlyosabb problémát.

Érdekes az egyes pártszavazói táborok problémaérzékelése is - mutatott rá a kutatóintézet.

A Tisza-szavazók 35 százaléka a gazdaság és megélhetés problémáját jelölte legsúlyosabbnak, 31
százalékuk a jogállam leépülését.

Harmadik helyen a korrupció szerepelt, 20 százalékkal; az egészségügy pedig 10 százalékot kapott.

A Fidesz-KDNP szavazók körében tarolt a háborús rettegés, 58 százalékuk ezt tartja
a legsúlyosabb problémának.

Minden ötödik kormánypárti szavazó szerint a gazdaság állapota és a megélhetés költségei a legsúlyosabb problémák, 13 százalékuk az egészségügyet jelölte meg. Ez megegyezik az országos aránnyal, azaz
nem mondható, hogy az egészségügy problémái elkerülik a kormánypárti szavazók
figyelmét.

A bizonytalanok körében a gazdaság és a megélhetés tarolt, 38 százalékuk jelölte meg ezt mint legsúlyosabb problémát, a második helyen 18 százalékkal a jogállam leépülése, a harmadik helyen az egészségügy állapota szerepelt.

Újra és újra kiderül, hogy a bizonytalanok értékrendjüket tekintve az ellenzék felé húznak, azonban a jelenlegi bizonytalanok csak egy kis csoportja mobilizálható a választás előtti utolsó hetekben, így e körben nem beszélhetünk jelentős ellenzéki tartalékról - mutatott rá a Republikon.

Összességében szerintük az látható, hogy a háború és béke kampány működik a Fidesz táborán belül, de azon egyelőre nem lépett túl, pedig éppen annyira célja az ellenzéki szavazók elbizonytalanítása és demobilizálása is, mint a saját tábor összefogása.

Figyelemre méltó az is, hogy bár a Tisza nem kezelheti a bizonytalanokat szavazói tartalékként, hiszen nagy részük nem fog részt venni a választáson, mindenképpen társadalmi konszenzus alakult ki a számára fontos témákban, mint például a nem működő gazdaság vagy a jogállamiság leépülése. 

Ha a Tisza képes elhitetni a választókkal, hogy a mindenkit sújtó problémákra megoldással szolgál, fenntartva, hogy a gondok okozója a Fidesz rossz kormányzása, akkor meg tudja nyerni a választást. Azonban ha Orbánnak és csapatának sikerül a választókra erőltetnie a most épített hamis dilemmát, miszerint áprilisban Zelenszkij és Orbán közül kell választanunk, és a nemzetközi helyzet bizonytalansága rásegít a félelemkeltő kampányra, a Fidesz versenyben tud maradni

- vélik a Republikon elemzői.