Aki a magyar törvényeket és a magyar szabályokat nem tiszteli, annak semmilyen szinten nem kell Magyarországon maradnia – hangsúlyozta a belügyminiszter a 17. Magyar Jogászgyűlés zárónapján, Balatonalmádiban. Pintér Sándor a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű tartózkodása Magyarországon című előadásában jelezte: a 2024. január elsejével hatályba lépett új szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy Magyarország a magyaroké.

A magyar munkahelyek első helyen a magyarokat illetik meg, csak annyi vendégmunkás érkezhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van

– fogalmazott a miniszter, aki hozzátette: további alapelv volt, hogy a  munkavégzés és más tartózkodás nem korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan, valamint az, hogy akit kiutasítottak, annak el kell hagynia az országot, és ezért az is felel, aki behozta Magyarországra.

Pintér Sándor előadásában kiemelte: Magyarország arról döntött, hogy minden arra közvetlenül rászorulónak, aki Ukrajnából érkezik, védelmet nyújt. Ők valódi menekültek, kell nekik biztosítani biztonságot, egészségügyi ellátást, anyagi biztonságot, ellátást és gyermekeiknek oktatást – jelentette ki.

Magyarország eddig mintegy 13 millió embert fogadott Ukrajna területéről és biztosította nekik a belépést függetlenül attól, hogy közvetlenül, vagy Románián keresztül érkeztek.

Március 31-ig 50 ezren nyújtottak be ideiglenes védelem iránti kérelmet, amelyből 44 ezernek helyt adtak, a 13 millió érkező közül több mint 1,4 millió olyan volt, aki kijelentette, hogy a háború elől menekült. A kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolások száma 245 ezer volt – sorolta az adatokat Pintér Sándor.

A belügyminiszter előadásában szólt az egyéb jogcímek szerinti tartózkodási engedélyek rendszeréről, továbbá arról is, hogy új jogintézményeket alakítottak ki, a munkavállalói kategóriákat szétbontották, valamint bevezették a Nemzeti Kártyát meghatározott országok állampolgárai számára.

Marad a rendeleti kormányzás, meghosszabbították a bevándorlási válsághelyzetet

A kabinet döntése értelmében újabb fél évig marad érvényben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, míg május közepén a háborús veszélyhelyzetet is meg kell hosszabbítani. E két permanens válsághelyzet biztosítja, hogy az Orbán-kormány rendeletekkel kormányozzon a „kivételes jogrend” alapján.