Zsiska Zsófia, munkaerő-piaci specialista a Trendency VitAIndító – egyet nem értésre promptolva című rendezvényen azzal nyitott, hogy a változás természetes folyamat – az emberiség mindig így fejlődött. 

A patakparti mosástól a centrifugáig, onnan a mosógépig. Ma pedig home office-ban működik a mosógép, miközben az AI jegyzetel a meetingeken. A cégek 70 százaléka használja már az AI-t, és ez mennyiségileg és minőségileg is meg fogja változtatni, hogy mi a munka, de úgy véli, hogy nem tűnik el az összes munkahely.

Meg fognak szűnni munkahelyek

– ezt már vitapartnere jelentette ki kategorikusan, Virág Attila, a Central Médiacsoport AI és terméktechnológiai innovációs vezetője. Zsiska Zsófia a megállapítással egyetértett, majd a Harvard Business School felmérésére hivatkozva elmondta, hogy körülbelül 5 százalékponttal várható a munkanélküliség növekedése.

Rávilágított, hogy a történelem során minden technológiai változásból eredő munkanélküliség átmeneti volt, most nagyjából két évre tervezik azt az időszakot, amíg ezek a munkahelyek megszűnnek, és átképzéssel a munkavállalók új pozíciókba kerülhetnek.

A leginkább érintett munkakörök jelenleg a különböző junior fejlesztési, kódolási, pénzügyi és ügyfélszolgálati pozíciók – főként a junior kategóriában dolgozók vannak veszélyben.

Virág szerint éppen ők azok, akik leginkább alkalmasak a változásra, hiszen a leggyorsabban tudnak alkalmazkodni az új munkakörök kihívásaihoz.

A juniorok drámai helyzete

A Central Médiacsoport innovációs vezetője a Stanford kutatására hivatkozott, amely bebizonyította, hogy a piaci hatásokat kiszűrve a pályakezdők azok, akiket már most negatívan érint a ChatGPT megjelenése.

„Ha nem veszünk fel juniorokat, nem tanítjuk meg nekik a működést, és két év kiesik egy generációnak, akkor az iszonyatos károkat fog okozni a gazdaságnak”

– világított rá. Zsiska Zsófia ezzel nem teljesen értett egyet: szerinte a két év nem kiesés, hanem felkészülés. Ebben az időben alkalmassá teszik őket az új munkakörök betöltésére.

„Nem lesz szükség 5-10 éven belül tesztelőkre például, de prompt engineerekre igen”

– mutatott rá, megjegyezve, hogy a fiatalok pont azok, akiknek lehetőségük van arra, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az új lehetőségekhez és kihívásokhoz.

A nagy cégek hátránya, a kkv-k esélye

Virág Attila szerint az új munkakörök csak akkor tudnak létrejönni, ha vannak új folyamatok. Nagyon sok vállalat életében jelenleg szokáselven működnek a dolgok: „Feri és Gizi” tudja, hogy mit kell csinálni a számlázással, a raktárban, hova kell nyúlni, miért van abból annyi.

„Nincsenek a folyamatok digitalizálva, sztenderdizálva, és ha ezek nem átláthatóak, akkor nem tudunk majd automatizálni bennük”

– magyarázta. Az AI technológiát nem lehet úgy bevezetni, hogy valódi értéket teremtsen ilyen esetekben. Az AI-projektek 95 százaléka ezért bukik meg. Az 5 százalék viszont, akik már hatékonyan bevezették, el fogják vinni a piacot azok elől, akik képtelenek a saját folyamataikat megismerni.

Zsiska Zsófia egy másik szemszögből közelítette meg a kérdést: szerinte a kkv-nagyvállalat viszonyban van a kulcs. Az AI demokratizálja a tudást és a hozzáférhetőséget. Jelenleg a nagyvállalatok körülbelül 70-szer hatékonyabban tudnak termékeket előállítani a kkv-knál, de ez pont egy kiugrási lehetőség a kisebb cégeknek. Az AI segítségével sokkal könnyebben fel tudják mérni a saját folyamataikat, könnyebben tudják átalakítani azokat, mint egy nagyvállalat – a hatékonyságuk és produktivitásuk exponenciálisan fog emelkedni.

Málnaszedéstől az Apple-ig

A vita során felmerült egy különös kettősség: egyszerre van munkaerőhiány és munkaerő-kiszorítás.

Málnaszedésre elképesztően nehéz munkaerőt találni, nem azért drága a málna, mert éghajlatváltozás van, hanem mert drága leszedetni

– fejtette ki Virág. Szerinte nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy szüretre alkalmas robotok elvegyék azoknak a munkáját, akik nem akarnak málnát szedni vagy nagyobb fizetést kérnének a szedésért.

Egy hulladékgazdálkodási cégnél például AI technológiákat vezetnek be a kukásautókon – képfelismeréssel azonosítják, hogy ki van-e téve a zöld kuka. Olyan munkát is el fog venni az AI, ahol most munkaerőhiány van, tehát nem fognak többet fizetni érte, hanem megoldják automatizálással – érvelt a szakértő.

A kiugrási lehetőség, a fejlődés a hozzáadott értéket termelő munkakörökben van – hangsúlyozta a munkaerő-piaci specialista. Az Apple-nél 160 ezer ember dolgozik, és Magyarország GDP-jének dupláját termeli meg. „Ez azt jelenti, hogy jól strukturált, jól képzett, magas hozzáadott értéket termelő munkavállalók – egy debreceni lakosság – megtermeli a magyar teljes GDP dupláját” – érzékeltette a dimenziókat.

Az átállás költségét ki fizeti?

A moderátor a vita során felvetette, hogy kinek kellene megfizetnie a munkaerő-piaci átállás költségeit. Zsizska Zsófia szerint az, aki a produktivitás növekedésének hasznát kapja, tehát a piacok. Ez társadalmi felelősségvállalás és piaci együttműködés kérdése.

„A McKinsey 2025-ös AI-riportjában a válaszadók 32 százaléka munkaerő-csökkenést vár, míg 13 százalék számít munkaerő-növekedést”

– ezt Virág Attila hozta fel záró érvként. Siska Zsófia szerint átalakulást várhatunk: lesznek olyan munkakörök, amelyek „kihalnak”, mint a dinók és a dodók, lesznek pandamunkakörök, amelyek 5-10 év múlva tűnnek el, és lesznek olyanok, amiket még nem is tudunk, hogy létezni fognak.

„A munka átalakul. Ez el fogja venni a billentyűzetet tőlem, de lehetővé teszi, hogy felálljak munka közben. Tehát nyit egy olyan felszabadító teret, ahol kreatívan tudunk hozzáadott értéket teremteni”

– zárta gondolatait a munkaerő-piaci specialista. Az esemény végén a közönség is megszavazta véleményét: körülbelül fele-fele arányban oszlottak meg aközött, hogy az AI elveszi-e a munkánkat. A megosztottság önmagáért beszél – a kérdés továbbra is nyitott, hogy a társadalom képes lesz-e kezelni az átmeneti időszak feszültségeit.