Jelentős mérföldkőhöz érkezett az Otthon Start Program (OSP), amelynek első féléves mérlegét a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára az Economx debreceni szakmai rendezvényén mutatta be. Az Otthon Start Expo Debrecen – 2026 konferencián kiderült: a fix, legfeljebb 3 százalékos kamatozású hitelkonstrukció már az első hat hónapban több mint ötvenezer igénylést generált, alapjaiban átrajzolva ezzel a hazai ingatlanpiaci és hitelezési trendeket.
Az Otthon Start Expo Debrecen – 2026 szakmai konferencián Panyi Miklós államtitkár rámutatott: az OSP feltételrendszerét és garanciáit kifejezetten az első otthonukat kereső fiatalokra szabták. A fix, 3 százalékos kamatozás a piaci hitelekhez képest 30-40 százalékkal csökkenti a finanszírozási költségeket, így a hitel lényegesen kisebb vagyonnal is elérhetővé válik. Jól érzékelteti a konstrukció vagyongyarapító hatását, hogy ha a program már 2010-ben is elérhető lett volna, egy akkori igénylő ma 39 millió forinttal nagyobb vagyonnal rendelkezne, mintha azóta is albérletben élne. Az államtitkár szerint a program az albérletpiacon már megállította az áremelkedést, és meglátása alapján hamarosan a lakásárakban is fordulat várható.
A hivatalos összesített adatok szerint az első hat hónap valóban számottevő piaci érdeklődést generált: a beérkezett több mint ötvenezer igénylésből huszonhétezer hitelt már folyósítottak a pénzintézetek. A program ezzel idáig több mint negyvenezer fiatalt ért el, az átlagos hitelösszeg pedig 35 millió forint körül alakult. A statisztikák rávilágítanak a hitelfelvevők demográfiai összetételére is: az igénylők 80 százaléka negyven év alatti, az átlagéletkor 34 év, míg a kérelmezők 46 százaléka házas. A szülők adóstársként mindössze az esetek megközelítőleg 7 százalékában jelennek meg a szerződésekben, ugyanakkor a kedvezményes, 10 százalékos önerő lehetőségével minden ötödik-hatodik ügyfél él. Az új építésű ingatlanok aránya eléri a 10-11 százalékot, a földrajzi megoszlás pedig Panyi Miklós közlése alapján országos szinten egyenletes képet mutat.
A hitelezési fordulat a teljes tranzakciós piacon meglátszik: az első lakásvásárlók aránya a program hatására a duplájára nőtt. Jelenleg tíz lakásvásárlásból négy, míg tíz kihelyezett hitelforintból hét az OSP konstrukciójához kapcsolódik. A keresletélénkülés az építőiparra is átragadt, a lakásfejlesztési aktivitás érdemben bővült. Eddig 70 ezer fejlesztési kérelem érkezett be, amelyből 17 ezer gyorsítópályán halad, 50 ezer ügy pedig vizsgálat alatt áll. Ennek köszönhetően az építési engedélyek száma 2025-ben 37 százalékkal emelkedett, az év utolsó negyedévében pedig a városokban és községekben 2-2,5-szeres növekedést mértek a kiadott engedélyek tekintetében. Panyi Miklós az otthontámogatási programmal hozta összefüggésbe azt is, hogy 2025 szeptembere és 2026 januárja között 15 százalékkal nőtt a házasságkötések száma. Kiemelte továbbá: beigazolódott a kormányzat előzetes várakozása, miszerint a bankok között éles verseny alakul ki az ügyfelekért, hiszen a jogszabályi keretek lehetőséget biztosítottak arra, hogy a pénzintézetek a 3 százalékos kamatszint alá is bemenjenek.
Az országos tendenciák mellett a rendezvény fókuszában a negyedik legtöbb igénylést felmutató Hajdú-Bihar vármegye állt. A régióban eddig több mint 1800 kölcsönkérelem futott be, több mint 1500 hitelt már folyósítottak, ami mintegy kétezer fiatalt érint. Bár a 35 millió forintos átlagos hitelösszeg megegyezik az országos átlaggal, a kérelmek mintegy 40 százaléka közvetlenül Debrecenhez köthető. A tranzakciók méret szerinti megoszlása alapján a hitelek 60 százalékát az 50 és 100 négyzetméter közötti, 20 százalékát az 50 négyzetméter alatti, míg a fennmaradó egyötödét a 100 négyzetméter feletti ingatlanokra vették fel. Az államtitkár hozzátette, hogy a beinduló építőipari és ingatlanpiaci forgalom a vármegye esetében is százmilliárdos bevételt jelent.
A gazdaságélénkítő hatások kapcsán Papp László, Debrecen polgármestere előadásában rámutatott: a városban tapasztalható szintlépéshez elengedhetetlen volt a 2014 és 2020 közötti gazdaságfejlesztési fókuszú politika, amelyet a 2021-től 2030-ig tartó időszakban egy erőteljes városfejlesztési stratégia követ. Debrecenben jelenleg párhuzamosan zajlanak a nagyszabású ipari beruházások és a lakáspiaci fejlesztések – utóbbiak elsősorban a település keleti részére koncentrálódnak. Míg az önkormányzati Cívisház jelenleg 2875 lakást kezel, a városban összesen 6200 ingatlan fejlesztése zajlik. A polgármester hangsúlyozta, hogy a BMW 2018-as érkezése és az azt követő ipari expanzió alapjaiban rajzolta át a várost, így a városvezetésnek a jövőben olyan infrastrukturális kihívásokra is választ kell találnia, mint a debreceni repülőtér átfogó fejlesztése.