Deák András György energiapolitikai szakértő szerint nyilvánosan továbbra is az orosz gáz- és kőolaj a legfőbb forrása a magyar energiahálózatnak, a háttérben azonban már megkezdődött a leválás az orosz forrásokról. A Pénzcentrumnak adott nyilatkozatában kiemelte: az elmúlt években a magyar energiarendszerben több olyan beruházás és technológiai fejlesztés indult el, amelyek a diverzifikáció irányába mutatnak, még ha a nyilvánosság előtt nem is kapnak nagy hangsúlyt. „Bár a hivatalos döntés még nem született meg, a gyakorlatban már megkezdődtek azok a lépések, amelyek a magyar ellátásbiztonságot új alapokra helyezhetik” - vélekedett.
A Másfélfok szakértője szerint a váltás technikai akadályai már rég megszűntek. Az Adria-vezeték, amely a horvátországi tengerparti terminálokon keresztül nem orosz forrásból is képes olajat juttatni Magyarországra, a jelenlegi magyar és szlovák igények nagy részét már most ki tudná szolgálni. Az import ugyan valamivel drágább, a szakértő szerint azonban a becslések szerint 5–15 százalékos árnövekedés nem bénítaná meg a gazdaságot.
A teljes átállás továbbra is elméleti vita tárgya, mivel a horvát fél szerint a kapacitás elegendő, a magyar oldal azonban vitatja ezt. A szakértő hangsúlyozta, hogy eddig sosem volt politikai szándék a tényleges tesztelésre. Ha azonban a magyar és a szlovák kormány jelezné, hogy teljes mértékben igénybe kívánja venni a horvát infrastruktúrát, az a horvát fél számára is motiváló lehetne a további fejlesztésekre.
Deák András György szerint a kormány mostanra felismerte, hogy a kizárólagos orosz energiapolitika nem fenntartható. Az utóbbi időben két gázszerződés is született, amelyek 2027-től és 2028-tól a teljes import mintegy tíz százalékát már nem orosz forrásból fedeznék. A horvát tranzitútvonalak és az ottani LNG-terminál fejlesztése kulcsszerepet játszhat a jövő magyar energiastratégiájában, új beszerzési útvonalakat nyitva és erősítve az áralku pozíciókat.
A háttérben már zajlanak a felkészülések: a százhalombattai finomító olyan beruházásokat hajt végre, amelyek révén később más típusú olajok feldolgozására is képes lesz. A szakértő szerint az orosz gáz ára ugyan kedvezőbb, de a tranzitdíjak, szállítási költségek és a geopolitikai kockázatok miatt az árkülönbség már nem jelentős. Magyar GDP-arányosan ez körülbelül fél százalékos hatást jelentene, mintegy 400 milliárd forintot, ami nem akkora ár, hogy ne lenne érdemes a függőség csökkentésébe fektetni - húzta alá Deák András György.