Orbán Viktor nem érti, hogy a múlt heti washingtoni magyar–amerikai csúcstalálkozó miért váltott ki élénk vitákat Magyarországon, különösen az energiaszankciók alóli mentesség és az úgynevezett pénzügyi védőpajzs kapcsán. A szankciók ügyében úgy fogalmazott, hogy vitatott téma, bizonyos politikai szereplők részéről. Arról, hogy kedden azt mondta, hogy a szankciómentesség addig érvényes, amíg ő a miniszterelnök és Donald Trump az amerikai elnök, miközben az amerikai külügyminiszter előző nap arról beszélt, hogy a mentesség csupán egy évre szól, a miniszterelnök azt mondta, szerinte az életben is az számít, ki van fölül, annak a szava dönt, és őt most Donald Trumpnak hívják.
Orbán Viktor kijelentette, az energiaszankciók alóli mentesség mindaddig fennmarad, amíg Donald Trump tölti be az amerikai elnöki tisztséget és Magyarországon „nemzeti kormány” van hivatalban. Hozzátette, hogy ha e két feltétel bármelyike megváltozik, akkor szerinte a rezsicsökkentés nem maradna fenn.
Személyfüggő megállapodás született, a bürokraták majd írásba foglalják, de ennek nincs jelentősége
– közölte a miniszterelnök. Szerinte ha nem sikerült volna megegyezni, a magyar háztartások háromszoros rezsiszámlát kaptak volna karácsonyra, a benzin ára pedig megkarcolná az ezer forintot. Ha bármelyik körülmény megváltozik a megállapodást kötő személyeket illetően, akkor a rezsicsökkentésnek annyi – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint nem került semmibe a szankciós mentesség,
szerinte az Egyesült Államok a megállapodást nem köti rejtett feltételekhez. A válaszában arra utalt, hogy arról beszélnek, a szankciómentességért valójában mégis fizetnie kell Magyarországnak, például hadiipari, atomenergia-ipari vagy LNG-beszerzések formájában.
Orbán Viktor szerint Magyarország orosz energiavásárlása az orosz export mindössze 0,2 százalékát teszi ki, ezért a magyar importnak nincs gyakorlati jelentősége Oroszország „megfegyelmezésében”. Szerinte ennél sokkal nagyobb tételt jelentenek azok a „sunyiban” megvett energetikai mennyiségek, amelyeket nyugat-európai cégek vásárolnak, miközben nyilvánosan oroszellenes politikát hirdetnek.
Kifejtette, hogy Magyarországnak öt év alatt összesen nagyjából 945 milliárd köbméter földgázra van szüksége, és ebből az amerikai LNG-beszerzés 2 milliárd köbmétert tesz majd ki.
A pénzügyi védőpajzsról Orbán Viktort azt mondta, annak a lényege nem az, hogy hitelt vesznek fel, amelyért cserébe belső, gazdaságpolitikai megszorításokat kell végrehajtani, hanem az, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszerben léteznek olyan eszközök, amelyekkel a baráti viszonyban álló országok szükség esetén segíteni tudják egymást.
Az IMF-hitel esetével szemben, szerinte, ezeknek nincs olyan feltételrendszere, amely a magyar emberekre nézve hátrányos intézkedéseket követelne meg – tette hozzá. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy az IMF-hitelt korábban azért utasította el, mert az olyan belpolitikai előfeltételeket tartalmazott, amelyek a magyar lakosság számára súlyos terheket jelentettek volna. Ezzel szemben most egy olyan mechanizmus működik, amely szerinte kölcsönös: az országok akkor lépnek működésbe, ha valamelyikük bajba kerül, például, ha spekulációs támadás érné a forintot. Ilyen helyzetben a jegybankok vagy kormányok által használt, nemzetközileg bevett eszközök aktiválódhatnak – mutatott rá.
Orbán Viktor elmondta, jelenleg ezeknek az eszközöknek a körét és kereteit rögzítik, és ha szükség lenne rá, akkor Magyarország az Egyesült Államokhoz fordulna és lehívhatná a megfelelő támogatást.
A kormányfő beszélt még arról, hogy
Az uniós energiabeszállítási szabályokkal kapcsolatban Magyarország jogi és politikai eszközökkel is fellép az orosz olaj 2027 utáni tiltásának kiterjesztése ellen, mert azt a hazai energiaárakra nézve károsnak tartja.
A 14. havi nyugdíj és más hosszú távú szociális intézkedések csak akkor fenntarthatóak, ha megvan mögöttük gazdasági stabilitá, és a kormány számításai szerint ez teljesül.
A nevelőszülői díj megduplázása azért kellet, mert ők kiemelten nehéz feladatot végeznek, ezért szükséges erkölcsi és anyagi elismerésük jelentős növelése a gyermekvédelmi rendszer stabil működéséhez.
Szerinte a gyermekvédelemben az egyházi és állami fenntartók egyaránt fontos szerepet töltenek be, a rendszert folyamatosan felül kell vizsgálni és szabályozni.