Izrael péntek hajnalban célzott katonai csapásokat mért iráni területekre, amelyek során az olajipari infrastruktúra – többek között olajdepók és gázmezők – is célponttá vált. Bár ezek a létesítmények eddig komolyabb károsodás nélkül megúszták, a válaszcsapás sem maradt el: Irán rakétatámadásokat hajtott végre, amelyek következtében Izrael északi részén, Haifánál egy olajfinomító egyes egységeit ideiglenesen le kellett állítani. A piaci reakció nem is váratott magára: 

az olaj világpiaci ára múlt pénteken hirtelen emelkedni kezdett, mivel a befektetők attól tartottak, hogy a konfliktus elmélyül, és kockáztatja a térség olajellátását. 

A hét elejére ugyan mérséklődött az árfolyam, mivel Irán – a várakozásokkal ellentétben – nem zárta le a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olajforgalmának mintegy ötöde zajlik, ám a bizonytalanság továbbra is jelen van.

Az európai üzemanyagpiac különösen érzékenyen reagál a közel-keleti fejleményekre – főként a dízel esetében. Az orosz szankciók bevezetése óta a kontinens kiszolgáltatottabbá vált, mivel a kieső orosz középpárlatokat (dízel, tüzelőolaj) nagy arányban – mintegy 40–50 százalékban – a Közel-Keletről pótolja. Ha ez az ellátási lánc megszakadna – például további támadások vagy a Hormuzi-szoros lezárása miatt –, az komoly, akár tartós áremelkedést idézhet elő Európában is.

Mi várható a benzinkutakon?

Bár a közel-keleti feszültségek hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek – a Brent hordónkénti ára például már a 80 dollárhoz közelít –, ez önmagában nem indokol drasztikus benzinár-növekedést Magyarországon – mondta az Econonxnak Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Szerinte a tavalyi évben is hasonló szinteken mozgott az olaj jegyzésára, így a jelenlegi ár még nem számít kirívónak. 

A szakember szerint a hazai üzemanyagárakat továbbra is három tényező mozgatja: a kőolaj világpiaci ára, a forint árfolyama, valamint az európai termékjegyzések. 

Bár a forint nem kifejezetten erős, az árfolyamváltozás mértéke sem drámai, így nem várható kiugró drágulás. 

Grád Ottó szerint néhány forintos emelkedések jöhetnek, főleg a gázolaj esetében – csütörtöktől például a benzin 4, a gázolaj 9 forinttal drágult, ezzel a gázolaj átlagára már megközelítette a literenkénti 600 forintot.

A gázolaj gyorsabb ütemű drágulása szembe megy az elmúlt években megszokott szezonalitással – nyáron általában a benzin drágul jobban a megnövekedett turizmus és szabadságolások miatt –, de most fordított a helyzet. A piaci mozgások alapján úgy tűnik, hogy a gázolaj irányába tolódik a drágulás – vetítette előre a főtitkár.

Miért a gázolaj drágul jobban Európában?

Grád Ottó szerint az olaj világpiaci árát ugyan globálisan követjük, de az európai dízelpiacot – amely erősen importfüggő – külön tényezők is befolyásolják: az orosz szankciók következtében évekkel ezelőtt kiesett az orosz eredetű alapgázolaj, amely korábban a kontinens gázolaj-felhasználásának mintegy 20 százalékát fedezte – ezt a hiányt nagyrészt a Közel-Kelet finomítói pótolták.

Most azonban a közel-keleti konfliktusok – különösen a Hormuzi-szoros térsége – veszélyeztetik nemcsak a kőolaj-, hanem a finomított termékek, így az alapgázolaj szállítását is. Ez pedig növeli annak kockázatát, hogy a régióból kevesebb dízeltermék érkezik Európába, ami felhajtja a jegyzésárakat. Ez a magyarázat arra is, hogy miközben a benzin ára csupán 4 forinttal nőtt, a gázolaj 9 forinttal drágult – tehát a gázolajpiacon jelenleg nagyobb a nyomás.

A dízelesek most rosszabbul járnak

– fogalmazott Grád Ottó, aki szerint a következő hetekben várhatóan a gázolaj ára tartósan a benzin fölé kerül. A mértéke attól függ, hogyan alakul a világpiaci kőolajár és a forint árfolyama, de „apokaliptikus” drágulásra nem számít.

„Az olaj ára ugyan felment 65-ről 75, majd 78 dollárig, de ez egy egyszeri, hirtelen ugrás volt. Most már csak napi pár dolláros mozgások vannak, nem látni olyan tényezőt, ami tartós, drasztikus árrobbanást okozna” – fogalmazott az energiapiaci szakértő.

Elszállhat az olaj ára a háború miatt

Ha a felek képesek a racionalitásra, megúszhatja a világgazdaság. A kérdés, hajlandó-e erre Irán és Izrael. Bővebben >>>

Kapcsolódó