Nem született döntés tavaly decemberben az Európai Unió agrárminisztereinek csúcstalálkozóján a növényvédőszer-használat korlátozásáról. A tagállamok miniszterei tavaly év végén további hatásvizsgálat elkészítésére kérték fel az Európai Bizottságot. A hatásvizsgálattól az országok azt várják, hogy kiderüljön: a növényvédők tilalma milyen hatással lesz az élelmezés-biztonságra?

Az Európai Bizottság Farm to fork stratégiájában meghatározott cél szerint a növényvédők felhasználást 50 százalékkal kellene csökkenteni 2030-ig. Az eddig megjelent hatásvizsgálatok ugyanakkor arra a megállapításra jutottak, hogy ez a korlátozás veszélybe sodorná az európai élelmiszer-termelést. Sőt, szélsőséges esetben a ma exportra is jutó mezőgazdasági alapanyagok nettó importőrévé válna a kontinens.

A javaslat a vegyszerhasználat mellett a műtrágya-felhasználást is korlátozná, amely jelenlegi ismereteink szerint szintén jelentős hozamcsökkenéssel járna.

Elhúzódik a növényvédőszer vita

Brüsszel a napokban jóváhagyta a tagállamoknak egy újabb hatásvizsgálat elkészítésére vonatkozó felkérését.

Az Európai Bizottság közlése szerint az őszinte együttműködés szellemében és kivételes esetben a Tanács kérésére további szakmai hozzájárulást ad a rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok alapján. A jelentés várhatóan már idén tavasszal elkészül.

A bizottság szerint is érdemes megvizsgálni bizonyos új körülményeket a növényvédőkre vonatkozó javaslat mérlegelésekor. Idesorolták az élelmiszerrendszert érintő rendkívüli körülményeket, vagyis

  • az orosz-ukrán háborút, 
  • az évtizedek óta nem tapasztalt tavaly nyári aszályt 
  • és a globális élelmezésbiztonsággal kapcsolatos fokozott aggodalmakat.

Brüsszel tavaly nyáron terjesztette elő a növényvédő szerek felhasználásának korlátozására vonatkozó javaslatát. Brüsszel terve, hogy a vegyszerhasználatot jelentősen korlátozza, és 2030-ra a 2015 és 2017 közötti felhasználáshoz képest 50 százalékkal csökkentse a növényvédő szeres védekezést az Európai Unió egész területére kötelező érvényű szabályozással.

Az Európai Parlament többet vár

Noha az 50 százalékos növényvédő-használat korlátozásáról is heves vita folyik, az Európai Parlament egy február 6-án tett javaslata szerint a képviselők már ennél is nagyobb, 80 százalékos korlátozást szeretnének elérni a leginkább károsnak ítélt szerekre.

A növényvédőszerek korlátozásával a fogyasztók többsége egyetért, a gazdák szerint életszerűtlen

A vegyszerhasználat korlátozása érdekében pedig extra adót vezetnének be a szerekre. A dokumentum szerint a referenciaidőszakot is átírná az EP: az eredeti javaslatban a 2015-2017-es időszak átlagához mérten kellene csökkenteni a peszticidhasználatot, míg az új javaslat már a 2018-2020-as időszakot venné alapul. Mivel az európai mezőgazdaságban évről évre csökken a vegyszerek felhasználása, így a jelentősebb csökkentést alacsonyabb bázis figyelembevételével kellene végrehajtani.

A választások is közbeszólhatnak

Az Európai Parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottsága ugyanakkor nem ért egyet a növényvédőket korlátozó javaslat számos pontjában. Az elfogadott menetrend szerint várhatóan a nyár elején, majd az ősz elején is megvitatják a szakbizottságok a tervezetet, ezt követően októberben szavazhat az Európai Parlament. A szavazás után pedig a tagállamok minisztereivel is megállapodásra kell jutniuk az uniós szerveknek, vagyis kompromisszumos javaslat elfogadására van esély.

A menetrendet figyelembe véve szinte biztosra vehető, hogy leghamarabb 2024 első felében zárulhat le a növényvédőszerek használatáról szóló vita.

Sőt, abban az esetben, ha a tagállamok nem szavazzák meg a javaslatot, akkor már csak a tavaszi európai parlamenti választások után, az újonnan felálló testülettel kell tárgyalniuk a nemzetek minisztereinek. Ebben az esetben leghamarabb 2024 őszéig kell várniuk a gazdáknak és a fogyasztóknak arra, hogy kiderüljön, mivel járhat a növényvédő-szerek drasztikus csökkentése az évtized végéig.

A gazdák szerint nem életszerű a korlátozás

Az európai termelők európai érdekképviselete, a Copa-Cogeca korábban arra figyelmeztetett, hogy

az elmúlt évtizedben a gazdák és a szövetkezetek mindenütt Európában elkötelezték magukat a vegyszerhasználat csökkentése és a szintetikus növényvédő szerekkel szemben az alternatív megoldások alkalmazása mellett.

Jelentős erőfeszítéseket tettek a növényvédők kiváltására és az integrált növényvédelmi rendszerekre való átállásra.

Ennek az útnak a folytatásához azonban nem a gazdálkodók mindennapi tapasztalatitól elszakadó javaslatokra van szükség, hanem

  • több időre,
  • új eszközökre,
  • pénzügyi segítségre
  • és politikai támogatásra van szükségünk.

A leegyszerűsített, célokra összpontosító politikai megközelítés a lehető legkárosabb és a legkevésbé hatékony megoldás az Európai Unió mezőgazdasága számára.