A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legfrissebb konjunktúrajelentése szerint a magyarországi német tulajdonú vállalatok pesszimistán látják a hazai gazdasági környezetet. Bár a cégek továbbra is évi 2-3 milliárd eurót fektetnek a magyar piacon, idén várhatóan 4 milliárd eurót költenek, többségében állami támogatás nélkül - írta a hvg.hu.
A német gazdaság idén alig bővül, jövőre pedig mindössze körülbelül 1 százalékkal nő, a gyors és erőteljes fellendülés a magyar piacon sem valószínű. A német cégek Magyarországon a top10 külföldi befektető között továbbra is piacvezetők, 31,2 százalékot adnak a beruházásokból, és közel 200 000 ember alkalmazásával a legnagyobb foglalkoztatók.
A DUIHK friss konjunktúrafelmérése meglehetősen borús képet mutat: arra a kérdésre, hogy a magyar gazdaság jó, javul, kielégítő és változatlan állapotban van, avagy rossz és tovább romlik, a válaszok egyenlegét megvonva az enyhe többség az utóbbit választotta; bár saját vállalkozásuk üzleti helyzetében és lehetőségeiben hajszálnyi javulást érzékeltek. A magyarországi német cégek nem tervezik a foglalkoztatás bővítését, a beruházási hajlandóságuk is alacsony. A felmérésben a válaszadók
a legnagyobb kockázatnak a kereslethiányt, a munkaköltségeket és a gazdaságpolitikát jelölték meg.
A lap azt írja, hogy a munkaköltségek említése a rizikófaktorok élén meglepő, hiszen a magyarországi 14,4 eurós órabér az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Összehasonlításképpen: az osztrák és a német órabér átlagosan 44 euró, a cseh 18,2, a lengyel 16,6, a horvát 16, a román 12,2, a bolgár pedig 10,5 euró. Jövőre a Magyarországon működő német cégek 6,2 százalékos bérköltség-emelkedéssel számolnak.
Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályának vezetője szerint a minimálbér 10 százalék feletti emelése jelentős nyomást gyakorolna a vállalatokra: „Mindig alábecsültük a tényleges bérnövekedést” - fogalmazott.