Globális jelenség, éves szinten 50 milliárd dollár adóbevétel kiesést jelent az illegális dohánykereskedelem. Ennyi hiányzik az egyes államok költségvetéséből.
Európában 38 országra kiterjedő vizsgálat azt mutatja, hogy minden tizedik szál cigaretta, amit elfogyasztanak, az nem legális forrásból jut el a fogyasztóig. Ez Európában évente durván 20 milliárd euró adóbevétel kiesést okoz az egyes kormányoknak.
Azonos jövedelemszint mellett minden tíz százalékos áremelkedés átlag 7 százalékponttal növeli a nem legális dohánypiac méretét. A magyar valóságban durván úgy néz ki, hogy minden egy egyes százalékpont az illegális piacon 5 milliárdos bevételkiesést jelent a költségvetésben
– közölte Szabó Márk, a JTI Hungary vállalati kapcsolatok menedzsere a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) közösen, az Illegális Dohány Elleni Munkacsoport (IDEM) keretein belül szervezett tájékoztatón.
„Minden drasztikus és a felnőtt fogyasztók teherbíró képességét meghaladó adóemelés az illegális piac felé tereli a fogyasztókat”
– fogalmazott Szabó Márk. Szerinte ezért kell beszélnünk az Európai Unió dohánytermékeket érintő irányelvéről is, ami Magyarországra nézve olyan drasztikus áremelkedéseket jelentene, hogy azt a kockázatot hordozza magában, hogy önmagában képes lenne visszájára fordítani azokat az eredményeket, amelyeket a NAV és a gyártó oldal az elmúlt két évben elért.
„Egy drasztikus adóemelésen egyedül a bűnözők nyernek. Ők azok, akik már most is a legális piaci ár feléért kínálják a nem legális termékeiket, és nyilvánvalóan minden olyan bevétel, ami nem a költségvetésbe megy, hanem hozzájuk, az további illegális termékek kereskedelmét bővíti”
– hangsúlyozta Szabó Márk.
A dohánytermékek illegális kereskedelme szorosan összefügg mindenhol a szervezett bűnözéssel, a fegyver- és a kábítószerkereskedelemmel is. Ezek a bevételi források mind ezeket a nem legális bűnözői tevékenységeket erősítik
– fűzte hozzá a JTI Hungary vállalati kapcsolatok menedzsere, aki érdeklődésünkre kifejtette:
Olcsóbb alternatívákat keresnek
„Azt tapasztaljuk, hogy a dohánytermék fogyasztása és az ár között van összefüggés. Az emelkedő ár egyrészt segítheti a termékekről való leszokást. De van egy olyan köre a felnőtt fogyasztóknak, akiket ez nem tart vissza: ragaszkodnak a termékhez, ám az egyre magasabb ár mellett olcsóbb alternatívákat keresnek, illegális úton szerzik be azt”.
Franciaországban például a drasztikus jövedéki adó emelések után az illegális dohánypiac részaránya mintegy 30 százalékra ugrott.
„Magyarországon van egy nagyon jól működő mechanizmus a dohánytermékek adótartalmának változására, évente felülvizsgálatra kerül az előző évi fogyasztói árindex alapján. Ez egy kiszámítható és mérsékelt emelés, amivel a gyártók tudnak tervezni. Ám a napirenden lévő, európai dohánytermék jövedéki irányelv nyomán előfordulhat az, hogy a megfelelőség érdekében drasztikus adóemelést kell majd végrehajtani. Legkorábban 2028 elejétől léphet életbe”.
A 2020-as 5,5 százalékról 2024 első felében 17,3 százalékra kúszott fel Magyarországon az illegális dohánypiac aránya, amelyet az idei első félévben sikerült közel 13 százalékra levinni. A NAV 2024-2025-ös működése így, csak cigaretta oldalon 20 milliárd forint többlet bevételt termelt.
Szilágyi Beáta, a NAV pénzügyőr őrnagya az eseményen a bűnüldöző szervek által végzett munka kapcsán elmondta, hogy az idei "brutális majális" után sem nyugszik a feketepiac, pedig akkor országosan 40 helyszínen 156 tonna fermentált dohánylevelet és 20 millió szál cigarettát találtak a munkatársak. Idén már három komplett, illegális gyártáshoz használt cigaretta gépsort, és három gépsor részt is lefoglaltak. A cigaretta csempészet tekintetében elsősorban tranzitország vagyunk. Rajtunk keresztül igyekeznek bejuttatni például román vagy bolgár zárjegyes cigarettákat Nyugat-Európába.
A sajtóeseményen Juhászné Prantner Etelka, a NAV pénzügyőr századosa és Farkas Ádám rendező két kisfilmet is bemutatott, „A kulisszák mögött - Az illegális dohány nyomában”, illetve „A kulisszák mögött - Az illegális dohány valós ára” címmel.