A miniszter elégedett, azonban az elemzők szerint a vártnál magasabb lett az augusztusi 16,4 százalékos infláció mértéke. 

Mérföldkő

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy látja, a kormány intézkedéseinek köszönhetően már hét hónapja folyamatosan csökken az infláció. Szerinte már hét hónapja tart az árak trendszerű csökkenése, amelyhez a kötelező akciózás bevezetése, majd mértékének 10 százalékról 15 százalékra emelése, valamint az online árfigyelő is jelentősen hozzájárult.

Jelentős mérföldkőnek nevezte, hogy

az élelmiszerinfláció augusztusban 20 százalék alá, 19,5 százalékra süllyedt.

Nagy Márton értelmezése szerint a kormányzat intézkedései a szankciós élelmiszerinflációt a decemberi 44,8 százalékos csúcsához képest már kevesebb, mint a felére vágták vissza. 

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az adatok kapcsán kiemelte, hogy

a kormányzati intézkedések továbbra is hatékonyak, folyamatosan szorítják le az árakat, a kereskedelmi üzletek között öldöklő a küzdelem. Ugyanakkor az augusztusi inflációs eredmény közel 0,4 százalékponttal magasabb szintet ért el, mint azt a kormányzat várta, ezt pedig a magas üzemanyagárak okozták.

Az elmúlt időszakban jelentősen - a KSH adatai szerint júliushoz képest 8,2 százalékkal - emelkedett a járműüzemanyagok ára. Az üzemanyagárak alakulása mögött nemzetközi és országspecifikus okok egyaránt meghúzódnak - fogalmazott a tárcavezető. A nemzetközi folyamatok közül kiemelhető, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia csökkentette termelését, míg az országspecifikus tényezők közül az orosz olaj Brenthez viszonyított árelőnyének csökkenése és a tranzitdíjak emelkedése a legmeghatározóbb. Jelenleg a MOL a piaci átlag három és ötszörösét kénytelen kifizetni a szállításért az ukrán és horvát vezetékhálózat tranzitdíjának növelése miatt.

Nagy Márton hozzátette, hogy

mindennek ellenére sem került veszélybe, hogy év végéig a kormány egy számjegyűre csökkentse az inflációt, azonban arra az ismertetett okokból minden bizonnyal nem októberben kerül sor.

Lehetséges a hat százalékos infláció

Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a vártnál magasabb inflációhoz az üzemanyagárak meredek megugrása is hozzájárult. A forint erősödése és az iparcikkek árainak mérséklődése miatt csökkentek a tartós fogyasztási cikkek, valamint ruházati termékek árai. Az enyhülő inflációs nyomásra utal ugyanakkor, hogy a maginfláció 15,2 százalékra mérséklődött az előző havi 17,5 százalékról, azaz

az infláció vártnál kisebb mértékű mérséklődését a maginfláción kívüli tételek okozták.

A pénzügyi szakértő az év hátralevő részében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számít. 

A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számíthatunk, sőt, további árcsökkentéseket eredményezhet, a forint tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető. Szeptemberben a háztartási energiaárak tavalyi megugrása esik ki a bázisból, ami az infláció további meredek csökkenéséhez vezet. Az üzemanyagárak emelkedése, a szerencsejátékok és egyes tömegközlekedési díjak árainak szeptemberi emelése, valamint az egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető ár-bér spirál kialakulása ezzel szemben lassíthatják az infláció mérséklődésének ütemét,

azonban novembertől már így is egyszámjegyű inflációra számítunk, ami az év végére 6 százalék közelébe mérséklődhet

- fogalmazott Suppan Gergely.

Az MBH Bank az üzemanyagok drágulása (amit jórészt egyes olajtermelő országok termelés visszafogása okoz, de más tényezők is hozzájárulnak) és az élelmiszerárak emelkedésének vártnál lassabb mérséklődése miatt 17,5 százalékról 17,8 százalékra emeli az idei átlagos inflációs várakozását, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9 százalékra mérséklődhet.

Az infláció alakulása Magyarországon, 1992-2023. január-augusztus - MTI
Kép: MTI Fotó

MNB: az élelmiszerek inflációja nyolcadik hónapja lassul

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy nyugodt hangvételű összefoglalóban konstatálta az augusztusi eredményeket. A jegybank szerint az árazási mintázatokban az elmúlt hónapokban kialakult trend folytatódott. Az infláció lassulása a fogyasztói kosár egyre szélesebb körében érzékelhető, miközben üzemanyag- árak emelkedése fékezi a dezinflációt. A maginfláción belül a feldolgozott élelmiszer és az iparcikk árak mellett, a piaci szolgáltatás árak dinamikája is fékeződött. A maginflációs tételeknél az augusztus havi átárazások mértéke, hosszú idő után, újból megfelelt az év ezen időszakára jellemző historikus értéknek.

  • Az iparcikkek éves inflációja 11,4 százalékra csökkent. A termékcsoport árai nem változtak az előző hónaphoz képest. A nem tartós iparcikkek árai az előző hónaphoz képest stagnáltak, a tartós iparcikkeké enyhén csökkentek.
  • A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,3 százalékkal nőttek, ami megegyezik az elmúlt 10 év augusztusi havi áremelkedések átlagával. A piaci szolgáltatásokon belül a mobiltelefon- és internetelőfizetések árának csökkenése érdemben visszafogta a havi áremelkedés ütemét. A piaci szolgáltatások éves árindexe 16,4 százalékra csökkent, így az éves árdinamika júniusban megkezdődött mérséklődése folytatódott.
  • Az élelmiszerek inflációja nyolcadik hónapja lassul, így augusztusban a KSH adatközlése szerint 19,5 százalék volt.
  • A termékkörön belül mind a feldolgozott, mind a feldolgozatlan élelmiszerek éves árindexe jelentősen mérséklődött. A feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának lassulását elsősorban a friss zöldségek és a tojás, a feldolgozott élelmiszerek dinamikájának lassulását pedig főként a tej, tejtermékek és a kenyér árának mérséklődése magyarázta. Júliushoz képest a feldolgozatlan élelmiszerek árai 1,0 százalékkal csökkentek, a feldolgozott élelmiszerek árai pedig 0,6 százalékkal emelkedtek.
  • Az üzemanyagok ára havi alapon 8,2 százalékkal nőtt. Az áremelkedés hatására a termékcsoport éves bázisú inflációja közel 10 százalékponttal 31,1 százalékra emelkedett. Az MNB értékelése szerint a kőolaj világpiaci árának emelkedése erőteljesen éreztette a hatását a hazai üzemanyagárakban, ezzel lassítva a dezinflációs folyamatot.
  • Az alkohol, dohány termékkör ára júliushoz képest enyhén, 0,2 százalékkal nőtt.
  • A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai júliushoz képest nem változtak. Az elektromos energia és a vezetékes gáz árának csökkenését ellensúlyozta a helyi tömegközlekedés áremelkedése. Előbbi árcsökkenését a hatósági ár mennyiségi korlátját meghaladó, magasabb árú gázfogyasztás részarányának csökkenése okozta.
  • A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások csökkenése megállt augusztusban

- foglalta össze a Magyar Nemzeti Bank.